Lényegében az időjárás hatásaitól függ, hogy egy-egy évben milyen teljesítményt ér el a hazai mezőgazdaság, ezért az ágazatban nem beszélhetünk valós stabilizálódásról és növekedésről - hangsúlyozza az országgyűlési választásokon induló politikai pártoknak megküldött értékelésében a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Emiatt a mezőgazdaság tavalyi jobb eredményeit is főként az időjárás befolyásolta. Az érdekképviselet az elmúlt évben elfogadott új földügyi szabályozást "vagyon elleni merényletként" fogja fel, amelyet "az állam hajt végre". A MOSZ megszüntetné a kötelező agrárkamarai tagságot.
Hektikus teljesítményt nyújtott az elmúlt években a hazai mezőgazdaság, ezért sem stabilizálódásról, sem tényleges növekedésről nem beszélhetünk - jelentette ki mai tájékoztatóján Nagy Tamás, a MOSZ elnöke. Az érdekképviselet a mai helyzetből kiindulva javaslatokat fogalmazott meg és küldött el a parlamenti választásokon induló pártoknak arról, milyen agrárgazdasági intézkedéseket kellene tenniük az új országgyűlési ciklusban.
Másként látja a VM
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vezetőinek nyilatkozatai szerint ugyanakkor a mezőgazdaság egyértelműen "jobban teljesített" az elmúlt kormányzati időszakban. Czerván György, a tárca államtitkára például a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a tavalyi első háromnegyed éves adatok alapján a mezőgazdaság teljesítménye több mint 20 százalékkal növekedhetett 2013-ban és jelentős mértékben járulhatott hozzá az 1,1 százalékra taksált teljes GDP-bővüléshez. (Szakértői becslések szerint a mezőgazdaság az elmúlt évben 0,5-0,6 százalékkal javíthatta a teljes GDP-t, amelyen belül - előző évi változatlan árakon számolva- 4,0-4,1 százalékos részarányt érhetett el, szemben a 2012-es 3,6 százalékkal).
Az elmúlt évi növekedés azonban legfeljebb 2012-höz viszonyítva lehet igaz, mivel a MOSZ szerint a mezőgazdaság 2011-ben vagy 2009-ben is hasonló eredményt ért el, de ez a szint is csupán 77 százalékát tette ki az 1989-es teljesítménynek (lásd az alábbi grafikont). Ezért beszél az érdekképviselet "lényegében vett stagnálásról", amelyhez képest a kilengéseket az befolyásolja, hogy az időjárás éppen hogyan alakul (tavaly például az egy évvel korábbinál jóval kedvezőbb volt). Az állattenyésztés ugyanis nem nőtt az elmúlt években, így szűkebb megközelítésben a mezőgazdaság teljesítménye a szántóföldi növénytermeléstől, ezen belül pedig a leginkább meghatározó és legnagyobb területet képviselő gabonaágazattól függött. Ezért általánosságban megállapítható, hogy a mezőgazdaság GDP-n belüli részarányát az időjárásnak kitett gabonatermelés "mozgatta", ez pedig az érdekképviselet szerint egyáltalán nem tekinthető stabil növekedési pályának.
A jó felvásárlási árak, az uniós támogatások és az erőteljesebb banki háttér miatt a mezőgazdasági szereplők mégis jobb pénzügyi és jövedelmezőségi pozícióba kerültek, de ezt nem a verseny- és piacképességet fokozó fejlesztésekre használják fel, hanem a mai bizonytalan időszakban vagyonuk megőrzésére koncentrálnak - fogalmazott Nagy Tamás. Ilyen fejlesztésekre pedig szükség lenne, mert hosszabb távon az uniós agrártámogatások csökkenése várható, így a verseny erősödésére lehet számítani az agrárpiacokon is.
Ez a modell nem az a modell
Az elnök a "bizonytalansági tényezők" között említette a tavaly elfogadott, lényeges elemeiben idén májustól hatályba lépő földforgalmi törvényt, amelyet "állam által elkövetett, vagyon elleni merényletként" értékelt, mivel a kereslet további korlátozásával a földárak csökkenéséhez vezet, ez pedig a kétmillió jelenlegi földtulajdonos érdekeit sérti. Az új szabályozás - fogalmazott a sajtótájékoztatón Nagy Tamás - arról szól, "hogyan lehet új baráti társaságot felépíteni", és a 2010-ben még hangoztatott, "törpebirtokos modell" helyett kik legyenek a több ezer hektáros, versenyképes "családi vállalkozások" tulajdonosai. Ezzel olyan modellt alakítanak ki, amely nem felelnek meg a nyugat-európai családi gazdasági standardnak, miközben a "fehér zónában" működő, adót fizető társas vállalkozásoktól megvonják a bizalmat - érvelt az elnök.
Nagy Tamás szerint a kormány felszámolta az érdemi érdekegyeztetést az utóbbi időszakban, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megalakításával pedig köztestület helyett politikai érdekképviseletet hozott létre. Ezért az érdekképviselet kezdeményezi, hogy az új kormány törölje el a kötelező agrárkamarai tagságot.
