Májusban ismét AgroFood 2025 és AgroFuture 2025 konferencia!
Május 20-án a hazai élelmiszeripart érintő legfontosabb témák lesznek terítéken a Portfolio AgroFood 2025 konferencián, május 21-én a Portfolio AgroFuture 2025 konferencián pedig a mezőgazdasági fenntarthatóság és innováció lesz kulcsszerepben.
AGROBÉRLETTEL most az egyik konferenciára 50% kedvezménnyel regisztrálhat!
Kistermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!
Az uniós területalapú agrártámogatások tervezett csökkentésénél figyelembe kell venni a foglalkoztatást és az ahhoz kapcsolódó közterheket - hívta fel a kormány figyelmét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A köztestület azt is fontosnak tartja, hogy az exportpiacon meghatározó szerepet játszó élelmiszeripari vállalatok ne szenvedjenek hátrányt a támogatási rendszerben. Ezzel a NAK kiállt a nagyobb agrárgazdasági szereplők érdekei mellett, miközben egyetért a kis- és középvállalkozások előtérbe helyezéséről szóló kormánytervekkel is.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azt kéri a kormányzattól, hogy a 2015-2020 közötti támogatáspolitika tervezésénél vegye figyelembe tagsága érdekeit - áll a köztestület közleményében. A kormányzat szándékai szerint a támogatási rendszert összhangba kell hozni azokkal a birtokpolitikai tervekkel, amelyeket az új földforgalmi törvény is megcéloz. Ennek részét képezné az egységes területalapú támogatás (SAPS) bizonyos összeghatár feletti csökkentésének (degresszivitás) nemzeti hatáskörben történő meghatározása.
A nemzeti célkitűzések érvényesítése érdekében a degresszivitás alkalmazásához széles mozgásteret adnak a tagállamok számára a közösségi szabályok. A NAK a Kormány felkérésére több lehetséges támogatáscsökkentési változatot is kidolgozott.
A NAK elfogadja, hogy a birtokpolitikára tekintettel a tervezettnek megfelelően a közvetlen támogatások degressziójára sor kerüljön. Azonban a kamarai tagság érdekeit szem előtt tartva olyan támogatáscsökkentési változat bevezetését ajánlja a kormánynak, amely figyelembe veszi a foglalkoztatást, valamint az ahhoz kapcsolódó közterheket, és az agrárpolitikai célkitűzésekkel összhangban elősegíti a magasabb hozzáadott értéket előállító és több munkaerőt foglalkoztató állattenyésztési és kertészeti tevékenységek fennmaradását és fejlődését. A kamara egyetért azzal a kormányzati szándékkal, miszerint a támogatási rendszerben a magasabb hozzáadott értéket előállító vállalkozások kedvezőbb helyzetbe kerüljenek a kizárólag tömegtermelést folytató vállalatokkal szemben - derül ki a közleményből
A NAK üdvözli azt is, hogy a kormányzat az agrárgazdaság kibocsátását az 1990-es évek szintjére kívánja emelni. Ebben az időszakban Magyarország számos termék esetében meghatározó piaci szerepet játszott. A NAK álláspontja szerint ezt a célt tudatos támogatáspolitika alkalmazásával lehet csak elérni.
A feldolgozott termékek arányának emelése érdekében a NAK elengedhetetlennek tartja, hogy az élelmiszer-feldolgozók számára differenciált támogatási rendszer álljon rendelkezésre. A NAK egyetért azzal, hogy a Vidékfejlesztési Program (VP) elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak biztosítson támogatási lehetőséget.
Ez azonban nem eredményezheti azt, hogy mind a hazai, mind pedig a regionális élelmiszerpiacon meghatározó szerepet játszó, vagy az ilyen szerep vállalására törekvő, a foglalkoztatás és az integráció terén kulcsfontosságú tevékenységet végző vállalatok a támogatási rendszerben hátrányt szenvedjenek. Ezért a NAK álláspontja szerint e vállalkozások számára is indokolt a megfelelő támogatási rendszer kialakítása, amelynek egyik lehetséges formája a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) történő támogatás lehet.
