Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
1200 hektáros birtokméret felett száz százalékban elvonja a kormány a mezőgazdasági vállalkozások területalapú támogatásait (SAPS) - jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. 1037 és 1200 hektár között 5 százalékot vonnak el. Az így felszabaduló forrásokat az állattartók támogatására fordítják. A miniszter szavaiból kitűnt, hogy a nagyüzemektől évi 20 milliárdot vesznek el, és helyezik át az állattartáshoz.
A területalapú támogatások átcsoportosításával és további nemzeti forrásokkal hat év alatt 212 milliárd pluszforrást nyújtanak az állattartóknak, és ez az eddigi állattenyésztési támogatások megduplázását jelenti. Ezzel az állattenyésztés fejlesztése a kormány programjának középpontjába került.
A hazai gazdálkodók évente 350 milliárd forint uniós területalapú támogatást vehetnek igénybe 2015-2020 között, amelyből 20 milliárd esik az 1200 hektárnál nagyobb birtokokra. 1200 hektár felett 525 cég gazdálkodik, így a száz százalékos elvonás ezeket érinti.
MTI-fotó: Illyés Tibor
A kormány az állattenyésztés mellett más munkaigényes agrárágazatok, így a zöldség-gyümölcstermelés fejlesztésére is koncentrál. Az elhatározott programok révén Fazekas Sándor bejelentése szerint a következő időszakban 50-70 ezer új agrármunkahely jöhet létre.
Az agrárminiszter most azt a múlt heti kormánydöntést tárta a nyilvánosság elé, amely az uniós területalapú támogatások újraosztásáról szól. A mai tájékoztatón részt vett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke is.
Mint ismert, a Közös Agrárpolitika (KAP) lehetőséget nyújt arra, hogy a tagországok a területalapú támogatások legalább 5 százalékát elvonják azoktól a gazdaságoktól, amelyek évi 150 ezer eurónál több SAPS-ot kapnak 2015-2020 között (degresszivitás). Az így felszabaduló pénzeket vidékfejlesztésre lehet átcsoportosítani.
A kormány számításai szerint a 150 ezer eurós éves támogatási összeg 1037 hektárnak felel meg. Ez alatt - hangsúlyozta Lázár János - minden gazdálkodó annyi támogatáshoz juthat 2015-2020 között évente, amennyit az előző ciklus utolsó évében, illetve tulajdonképpen az idén is kaphat. Ehhez - erősítette meg az agrerszektor.hu korábbi értesüléseit Lázár János - a kormány 15 százalékot csoportosít át az eredetileg 1100 milliárd forintnak megfelelő, hétéves vidékfejlesztési kasszától a SAPS-pénzekhez, mivel a miniszter megfogalmazása szerint enélkül "brüsszeli döntés miatt" a területalapú pénzek 2015-től 15 százalékkal csökkentek volna. (A degresszivitás alkalmazásával viszont éppen forított irányban, a SAPS-támogatásoktól helyeznek át forrásokat a vidékfejlesztési kasszába, igaz, mindezt úgy, hogy a nagy cégektől vonnak el pénzeket).
A mostani döntés vesztesei azok a gazdaságok lesznek, amelyek nagy területen csak növénytermeléssel foglalkoznak, alacsony foglalkoztatás mellett - tette hozzá Lázár János, megismételve azt a korábbi kijelentését, hogy ezeket a cégeket "kitiltják" a vidékfejlesztési támogatásokból is. Bár Brüsszel lehetőséget nyújtott volna arra, hogy a 150 ezer euró feletti, elvonásra ítélt pénzeket a munkabérekkel, illetve közterheikkel csökkenteni lehessen, Fazekas Sándor szerint ezzel a kormány nem élt, mert máris megindultak a találgatások arról, miként lehetett volna a csökkentést kijátszani, ha életbe lép.
MTI-fotó: Illyés Tibor
Az Európai Unióban egyes törekvések arra irányulnak, hogy 500 hektáros birtokméret felett ne járjon semmilyen uniós agrártámogatás, így a kormány mostani döntése ehhez képest jóval szélesebb támogatási lehetőséget biztosít a hazai gazdálkodóknak - fogalmazott Lázár János. Hozzátette: elismeri, hogy a nagygazdaságoknak is van szerepük a gazdasági növekedésben, de a kormány 80-20 százalékos arányt kíván kialakítani a kisüzemek és a nagyüzemek között, és ehhez igazítja támogatáspolitikáját is. Például azonban a preferáltan kezelt állattenyésztés-fejlesztési vagy a keretészeti pályázatoknál várhatóan minden üzemforma azonos eséllyel, szektorsemleges módon indulhat.
A degresszivitásnál jóval durvább eszközöket is igénybe lehetett volna venni e célok elérésére - jelentette ki Győrffy Balázs, a NAK elnöke. Példaként az úgynevezett rediszribúciót említette, amellyel sokkal több támogatást lehetett volna nyújtani a legfeljebb 30 hektáros gazdáknak (illetve minden gazdálkodónak területének "első harminc hektárjáig"). A redisztribúcióval a SAPS pénzeken belül lehetett volna drasztikus módon pénzeket átcsoportosítani a kisebb gazdálkodókhoz a nagyüzemektől, de e megoldást a kormány még korábban elvetette. Egyes magyarázatok szerint azért, mert a redisztribúció a közepes méretű gazdáknál is komoly pénzelvonást jelentett volna, így ellentétes lett volna az agrárpolitikai kormánycélokkal.
A mostani döntések Lázár János szerint arra irányulnak, hogy az agrár- és vidékfejlesztési támogatások elosztása igazságosabbá váljon. Ezzel a kormány azt is el akarja érni, hogy az agráriumból még többen tudjanak megélni, vagyis a vidék népességmegtartó képessége javuljon. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy az állattenyésztés és a kertészet mellett a vetőmagtermelés, a mintagazdaságok létrehozása és az agrárintegráció fejlesztése is kiemelt terület lehet.
Lezárulóban van Magyarország és az Európai Unió közötti partnerségi megállapodás, amelynek az agrár- és a vidékfejlesztés is részét képezi - hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A dokumentumot egy hónapon belül aláírják, így az ősszel megjelenhetnek az első pályázatok.
