Szabó István, az OTP Bank Agrár-gazdasági Értékesítési Igazgatóság vezetője interjút adott Zsigmond Ágnesnek.
Az OTP milyen konkrét finanszírozási lehetőségeket tud ajánlani – a 2024-2025-ös évre vonatkozó pályázati kiírásokat is figyelembe véve – a magyar piacon az agrárpiaci szereplők számára?
Az OTP Agrár stabil és biztos partnerként áll az agrárvállalatok mellett, igyekszünk velük közösen felkészülni a jövőre, legyen szó forgófinanszírozásról, hatékonyságot növelő fejlesztésről, vagy akár uniós és állami támogatások becsatornázásáról.
Várakozásaink szerint 2024 a vidékfejlesztési források szempontjából elsősorban a tervezés, pályáztatás-pályázás időszaka lesz.
Jelen pillanatban az államilag támogatott konstrukcióknak az agrárfinanszírozásban nagyon nagy szerepe van. A még mindig magas kamatok mellett a kedvezményes kamatozású, támogatott termékkonstrukciókat keresik ügyfeleink. Bankként nekünk is fontos szempont, hogy az igényekhez legjobban illeszkedő és a visszafizetést legjobban biztosító terméket nyújtsuk, és ebben lényeges szempont a kamatteher.
A Széchenyi Kártya Program agrárkonstrukcióinak közelmúltban bevezetett kedvező módosításai (kezességi díj és a díjtámogatás mértéke csökkent, a biztosítéki háttérre vonatkozó elvárások rugalmasabbá váltak) lehetőséget nyitnak magasabb hitelösszegek kihelyezésére, ezen konstrukció is megtalálható a portfóliónkban.
Reményeink szerint 2024-ben várható az Öntözéses Beruházások megvalósítása, amihez mindenképpen szükség lesz a banki finanszírozásra.
A bizonytalanságokkal teli helyzetben az agrárügyfeleink különösen igénylik a személyes kapcsolatokat, az ügyféltárgyalásokat, így erre nagy hangsúlyt helyezünk a továbbiakban is.
Sok nehéz helyzetet tud leegyszerűsíteni, ha pontosan ismerjük a lehetőségeinket, első körben ebben segítenek az OTP Agrár tanácsadói. Ezt követően pedig közösen gondolkodva partnerünk kiválaszthatja a számára legmegfelelőbb megoldást.
A jövőben is kiemelt szempont a tanácsadói szerepkör és a még szorosabb partneri kapcsolatok kialakítása a vállalkozásokkal. Nemcsak egy esetleges kölcsön igénylésében tudunk segíteni, hanem az állami és uniós támogatások lehívásában vagy pályázati lehetőségek kiaknázásában is.
A forgófinanszírozás miért kerülhetett előtérbe?
Az utóbbi időszakban valóban a forgófinanszírozásra volt nagyobb igény a mezőgazdaságban, a fejlesztések tekintetében visszafogott volt a hitelkereslet. A megváltozott makrogazdasági és kamatkörnyezet gátja volt a fejlesztéseknek, a hitelkeresletnek, és érezhetően hiányoztak a VP pályázatok, amelyek pörgetik, támogatják a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari fejlesztéseket.
2023-ban is rengeteg kereskedelmi, pénzügyi, időjárási, biológiai, energetikai és geopolitikai kockázattal kellett számolniuk az agrárgazdaság szereplőinek és természetesen ez hatással volt a gazdálkodásukra, valamint a pénzügyi döntéseikre is egyaránt. A megnövekedett költségszerkezet és a finanszírozás, valamint a bizonytalanságokhoz való alkalmazkodás volt az, amire mindenkinek válaszokat kellett találni.
A külső tényezők miatt mennyire szigorodtak meg a feltételek az ügyfelek számára?
Az ügyfelek adósminősítése romlott a külső körülmények hatására. 2022-ben az állattenyésztőknek volt embert próbáló feladat a jövedelmező működés (energia- és a takarmányköltségek emelkedése), 2023-ban a növénytermesztők voltak rosszabb helyzetben. Persze egy adott ágazaton belül is jelentős különbségek lehetnek, technológiától, szakértelemtől, elhelyezkedéstől, mérettől, hatékonyságtól, illetve hosszú távú szerződéses viszonyoktól függően.
A kockázatok főbb típusait (termelési, ár-, pénzügyi, piaci, intézményi, személyi kockázat stb.) minden esetben, minden ügyfélnél szükséges felmérni, persze ez nem azt jelenti, hogy félelmeink lennének ezzel az ügyfélkörrel kapcsolatban.
Várható-e és mikorra tehető az euró alapú hitelezés jelentősége a szektorban?
Egy év leforgása alatt, 2022 decembere és 2023 decembere között a társas mezőgazdasági vállalkozások deviza finanszírozása közel 40%-kal nőtt, a számokból azt látjuk, hogy a piacon már megjelent a devizafinanszírozási igény. A jövőben várható a devizában történő finanszírozás növekedése, viszont a KAP ST kamattámogatásra jogosító beruházási hiteleihez kizárólag forint alapú beruházási hitel nyújtható, ami jelentősen visszaszoríthatja az ilyen jellegű igényeket.
Az OTP Bank tapasztalatai alapján az elmúlt két évben jelentősen nőttek a termelés költségei, és éppen ezért ennek finanszírozására volt nagyobb igény a mezőgazdaságban, a fejlesztések tekintetében visszafogottabb volt a hitelkereslet. A termelők alkalmazkodási kényszerben vannak, a fókusz a hatékonyság növelése, de szükség van a digitális átállásra, a precíziós gazdálkodásra, összeségében arra számít, hogy az új pályázatok érdemben fogják gyorsítani ezeket a folyamatokat. Az igazgató szerint a beruházásokhoz kapcsolódó hitelek folyósítása érdemben 2025-ben fog megkezdődni.
Fotó: OTP Bank
Szerző: Zsigmond Ágnes
(x)
