Pálinkaharc: újabb pofont kaphatunk Brüsszeltől

agrarszektor.hu
Újra beleköthet az Európai Unió abba a szabályozásba, amely januártól lép hatályba a magyar pálinkapiacon. A "pálinka szabadságharcot" egyszer már elbuktuk a korábban adott adómentesség miatt, de továbbra is gond lehet, hogy Magyarország a házi párlatfőzésnél az adómentes státust ezer forintos éves jelképes átalányadóval váltja fel, miközben 50 százaléknál kisebb adókulcs elvileg itt sem léphetne életbe. E szabályozással azt is kockáztatjuk, hogy egy újabb uniós eljárás végén a ma meglévő 50 százalékos kedvezményt is elvesztjük, így onnantól a bérfőzetésnél is teljes adót kellene fizetni - hívja fel a figyelmet az agrárszektor. hu-nak adott interjújában Vértes Tibor, az Agárdi Pálinkafőzde Kft. tulajdonos-főzőmestere.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

szerzők: Ditróy Gergely, Hazafi László

- agrárszektor.hu: Az EU nemrég elkaszálta az adómentes házi "pálinka" főzés vívmányát. Mire számít, mi lehet most a következő lépés a történetben?

- Vértes Tibor:  Az EU-nak mindig is az adómentesség ellen volt kifogása, nem a házi főzés ellen. Ez egy jövedéki termék, amely az EU-ban szigorú szabályozás alá esik. Magyarország anno a csatlakozáskor kötelezettséget vállalt, hogy a mindenkori kereskedelmi adónak minimum a felét be kell szednie a jövedéki törvényben szereplő termékek után. Csak négy évig tartott, mire ezt a döntést meghozták, és erre reagált most Magyarország. Ez alapján az is lehet, hogy a jelenlegi megoldás nem megoldás, mert magánfőzésnél 1000 forintos átalányadóról beszélünk, ami szintén kevesebb, mint az 50 százalék. Szerintem az EU megint vissza fogja dobni a jelenlegi módosításokat azzal az érveléssel, hogy az rendben van, hogy a bérfőzés után fizetendő adót felemelte az ország 50 százalékra, ezzel kipipálta ezt a kötelezettségét, ám a magánfőzés 1000 forintja sehol sincs az 50 százaléktól.

- agrárszektor.hu: Mi lehet az a pont, amikor az EU és Magyarország is azt mondja, hogy ez hosszú távon egy mindkét fél számára elfogadható szabályozás?

- Vértes Tibor: A probléma az, hogy a bírósági végzés itt van, végrehajtandó. Magyarország részben hozzányúlt, és végrehajtotta, de részben nem. Azt gondolom, hogy nem lesz megint ilyen hosszú egy újabb kör lefutása ebben az ügyben, hiszen a döntés végül is már megvan. A fő kockázat abban rejlik, hogy amikor a csatlakozási szerződés megszületett, akkor ez a fajta 50 százalékos kedvezmény kimondottan a 2014-es év végéig szólt, úgy, hogy az EU ettől az évtől ezt felülvizsgálhatja. Tehát akár az is előfordulhatott volna, hogy a felülvizsgálatnak az lesz az eredménye, hogy nincs 50 százalék senkinek semmire. Azzal, hogy a magánfőzésnél megint megpróbálnak egy kiskaput nyitva hagyni, azt kockáztatja az állam, hogy ennek az eljárásnak a végén az EU ezt az 50 százalékos kedvezményt - amit nemcsak mi kaptunk meg, hanem mások is - eltörli, és akkor a teljes adót meg kell fizetni.

- agrárszektor.hu: Ez azért nagy veszteség és kiesés lenne a legálisan működő bérfőzdéknek.

- Vértes Tibor:  A bérfőzdék a 2010-es szabályozással ugyanabba a kategóriába kerültek adózás szempontjából, mint a magánfőzdék, 0 adót fizettek. Most adózás szempontjából szétválasztotta őket a rendszer, a bérfőzdéknek kell 50 százalékot fizetni, magánfőzdéknek pedig gyakorlatilag nullát, mert az 1000 forint egy jelképes összeg. Tehát ott is kialakul egyfajta konfliktus, hiszen minden valószínűség szerint lesznek fekete magánfőzdék, amelyek kvázi bérfőzést végeznek.

- agrárszektor.hu: Mi a tapasztalat, meg lehet becsülni, hogy mennyire működik ma feketén a rendszer?

- Vértes Tibor: Hivatalosan nincs erre adat, sem arra, hogy mennyi magánfőzde van, és ezek mennyi párlatot állítottak elő. Hivatalosan az az adat van meg, amit a bérfőzdék és a kereskedelmi főzdék állítottak elő. Ha jól emlékszem, 2013-ban a kereskedelmi főzdék, amelyek legálisan, hivatalosan kereskedelmi forgalomba juttathatnak pálinkát, összesen 50 százalékos alkoholra számolva 1,5 millió litert állítottak elő, bérfőzésből pedig 16 millió litert. Lehet látni a súlyát, hogy a saját fogyasztás a tízszerese a kereskedelmi főzdékének. Sőt a NAV ellenőrei azt becslik, hogy a magánfőzésből előállított mennyiség még ugyanannyi, mint ami a bérfőzésből származik. Az egyetlen fogódzó, hogy hány készüléket adtak el legálisan, de ebben a számban nincsenek benne az otthon szerkesztett lepároló berendezések. Ez 26 millió hektoliter, és azt senki nem gondolja, hogy ez otthon fogy el. Innentől kezdve viszonylag tág határok között lehet becsülni, hogy ennek mekkora része kerül a kereskedelembe. A számok alapján megállapítható, hogy a bér- és magánfőzdékben előállított pálinka aránya mintegy 94 százalék a teljes pálinka piacból.

- agrárszektor.hu: A kereskedelmi főzdék számára piaci szempontból a legnagyobb problémát a feketefőzés okozza, vagy az éppen trendi egyéb szeszes italok?

- Vértes Tibor: Leginkább a magán- és bérfőzött termékek zavarnak be, hiszen mindenhol pálinka van, mindenkinek van olyan rokona, aki főz. A whisky, a vodka, és a többi hasonló ital mind ugyanúgy adózott termék, vagyis ilyen értelemben tiszta velük a verseny. Az igazi gondot valóban az jelenti, ha olyanokkal kell a piacon megküzdenünk, akik olyan versenyelőnnyel rendelkeznek, mint a jövedéki adó nélkül, illegálisan a forgalomba kerülő italok.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?