Összesen 5,4 milliárd forintot tesznek ki azok a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások, amelyeket magyar vállalatok az utóbbi időszakban hajtottak végre Oroszországban. Több magyar cég vegyesvállalatot alapított, mások pedig a magyar technológia exportlehetőségeit használták ki.

A győri AgroFeed Kft. 3 milliárd forintos (mintegy 10 millió eurós) zöldmezős beruházással takarmány-premixek és takarmány-kiegészítők gyártására hozott létre üzemet a Tula megyei Jasznogorszkban. Ez a második legnagyobb magyar befektetés Oroszországban a Richter 20 évvel ezelőtti beruházása után - közölte az agrárszektor.hu-val a Külgazdasági és Külügyminisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint magyar technológiával állították fel a Bogdanovicsi Húskombinátot a Szverdlovszk megyei Bogdanovicsban. E projektben az orosz Diary Consulting Kft. és a ráckevei Korax Kft. vett részt, és a teljes gyártási ciklushoz tartozó berendezések költsége 1,3 milliárd forint (4,5 millió euró) volt. A tervek szerint a késztermékek gyártási mennyisége havi több mint négyszáz tonna lesz, így ez ötezer tonnát jelent majd évente.

A Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. a Tatár Köztársaság Agrárinnovációs és Beruházási Központjával kötött megállapodást, amelynek keretében létrehoztak egy vegyesvállalatot, és ennek nyomán a Tatár Köztársaságban megalakult egy kertészeti szaporítóanyagokat-előállító cég is. A megállapodás szerint az együttműködéssel 2017-ben tíz milliós, 2019-ben pedig akár milliárdos nagyságrendű bevételre is számíthat Magyarország.

2015-ben valósult meg a Mordvin Köztársaságban a Heves székhelyű Hevesgép Kft. részvételével az a több mint 100 millió forint értékű beruházás, amellyel egy gabonatisztító és -szárító telepet, illetve egy vetőmagüzemet létesítettek. A Hevesgép Kft. jelenleg is tárgyal több más üzletről Oroszországban.

A kormány a "keleti nyitás politikájának", illetve a szorosabb orosz-magyar kapcsolatoknak tudja be a magyar agrárberuházások oroszországi felfutását. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy az oroszok támogatást is nyújtanak magyar cégek ottani élelmiszeripari beruházásaihoz. Ennek is tulajdonítható, hogy hosszú évek visszaesése után az idén újra nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom.

Az orosz beruházások felfutásában ugyanakkor az Oroszországgal szemben korábban hozott európai uniós szankciók, illetve az EU-s mezőgazdasági és élelmiszertermékek oroszországi kitiltása is szerepet játszhatott. Moszkva ugyanis az import kiváltására és az önellátottsági szint növelésére fokozni kívánja saját élelmiszertermelését, ehhez pedig beruházásokra van szükség. Így az embargó közvetve hozzájárult ahhoz is, hogy az orosz piacon magyar élelmiszergazdasági vállalatok is nagyobb beruházási lehetőségekhez jussanak.

Jelenleg több újabb magyar agrárprojekt is tervezés, illetve megvalósítás alatt áll - közölte az agrárszektor.hu-val a KKM. Ilyen többek között egy fűszerkeverő, egy zöldség-gyümölcsfeldolgozó, egy hűtő-tároló, illetve egy kommunális hulladék feldolgozó és hasznosító üzem építése. Ezen kívül folyamatban van még vemhes üszők exportja is Tatárföldre. A tárca ugyanakkor arról nem kívánt nyilatkozni, hogy az újabb projektekben mely magyar és orosz cégek vesznek részt.