A tartós élelmiszerek piacán végzett vizsgálatot a Gazdasági Versenyhivatal. Az erről szóló jelentésből kiderült, a kereskedők túl magas árrést alkalmaztak - írta meg a 24.hu az Azénpénzem értesülései alapján. A GVH vizsgálatában az élelmiszerek drágulásának okait elemezte, illetve az infláció megugrása mögött álló esetleges okokat kutatta. Ami a beszerzési és eladási ár különbözetét, azaz az árrést - amiből a kereskedők a többi költségeiket fedezik - illeti, a következő főbb megállapításokat tették: 2022-ben az ellátási lánc minden szintjén (termelők, feldolgozók, kiskereskedők) található példa olyan termékre, amelynek árrése, nyereségtartalma növekedett, és olyanra is, amelynél ez csökkent.

A jelentésből az is kiderült, hogy a piaci szereplők között eltérések tapasztalhatók, a feldolgozók és a kiskereskedők pedig a vizsgáltaknál lényegesen több árucikkel foglalkoznak, így ezek alapján összességében nem lehet következtetéseket levonni a piaci szereplők jövedelmi pozíciójára és annak változására vonatkozóan. Kiskereskedelmi szinten ugyanakkor az látható, hogy a vizsgált tartós termékeknél a vállalkozások bruttó árrése jellemzően a fogyasztói ár nagyobb részét tette ki, mint amit a GVH a tejtermékek esetén tapasztalt. Tehát a tartós élelmiszereken a kiskereskedők jellemzően magasabb nyereséget tudnak realizálni. A vizsgált termékkörön belül 25-35% között mozog a kiskereskedők bruttó árrése 2022-ben, ami jelentősnek tekinthető.

A GVH szakemberei arra is kitértek, hogy a vizsgált termékek érdemi áremelkedése hozzájárulhatott a kiskereskedelmi forgalomban tapasztalt jelentős volumencsökkenéshez, vagyis ahhoz, hogy mennyiségre egyre kevesebbet vásároltak az emberek. Több vizsgált terméknél is látható, hogy a kiskereskedelmi bruttó árrés százalékban és forintban is növekedett 2022-ben, a növekedés ráadásul sok esetben meghaladta a kiskereskedelmi költségek emelkedését, így a kiskereskedők által a terméken realizált átlagos nyereség a 2019-es, 2020-as és 2021-es szinthez képest megemelkedett 2022-re.

Ugyanakkor a GVH szerint az adott termék jelentős áremelkedését elsősorban nem ez okozta, hiszen a kiskereskedelmi szereplők nyeresége a bruttó fogyasztói ár kisebb részét tette csak ki. A jelentésbe bekerült egy olyan táblázat is, mely az uniós országokban mutatja az élelmiszerinflációt 2021, 2022 és 2023 márciusában. A számokból jól látszik, hogy az élelmiszerek magyarországi drágulása már 2021 tavaszán is rekord mértékű (1,9%-os) volt az unióban. Tavaly márciusra a magyar adat (14,3%) már jócskán meghaladta az összes országra a portál által számított 8,7%-os átlagot. Az idén viszont Magyarországon az átlag két és félszeresére (45,1%) rúgott az élelmiszerdrágulás.