Jelenleg talán az élelmiszeripar a legfontosabb része az agráriumnak, ami a jövőt jelentheti. A koronavírus-világjárvány és az orosz-ukrán háború pedig még inkább rávilágított arra, hogy önellátónak kell lennünk, ehhez pedig fejlesztésekre, a hatékonyság és a mérethatékonyság növelésére van szükség

- hangsúlyozta Nobilis Márton, emlékeztetve arra, hogy Magyarországon nagy hagyománya volt az élelmiszeriparnak.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, kiemelt feladat, hogy az agrárium mellett a következő időszakban az élelmiszeripar is nagyobb mértékű támogatásban részesüljön, hiszen a hazai gazdák legfontosabb és legbiztosabb piaca a hazai élelmiszeripar.

Tudatos fejlesztéspolitikára, tudatos fejlesztésekre van szükség, amelyhez az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága felajánlja szakértői segítségét, szakmai ismereteit. Teljes termékpályákban gondolkodunk

- mondta a program házigazdája, Mezei Dávid.

Mint Nobilis Márton mondta: az élelmiszeripar fejlesztésére az elkövetkező években 750 milliárd forint támogatás áll majd rendelkezésre, a pályázatok várhatóan 2024 első negyedévében indulnak. Ezzel összefüggésben rámutatott, a leghatékonyabb termelést, az export és a feldolgozott termékek arányának növekedését elősegítő, regionálisan is átgondolt fejlesztésekre van szükség.

A regionalitás az élelmiszeripar, és ezzel együtt az agrárium fejlődésének kiemelten fontos eleme lehet - hangsúlyozta Kerezsi Miklós.

Meg kell szervezni a Kárpát-medence élelmiszeriparát. Egyfajta szemléltváltásra, hatékony vállalatokra van szükség a termékláncok tetején, amelyeknek szervezniük kell az agráriumot is. A térség döntéshozóinak hinniük kell abban, hogy ha az értékláncok tetején erős szereplőket tud felépíteni, ők képesek lesznek megszervezni a teljes értékláncot a kistermelőkig.

Hozzátette, azért is érdemes erősíteni a regionális együttműködést, mert például a talajviszonyok és más termelési adottságok, a fogyasztói szokások hasonlóak, vannak azonban olyan erősségek, kitörési pontok, amelyek a régiónak csak egyik vagy másik országában vannak jelen. Ezek az adottságok - például egy tengeri kikötő vagy az EU-tagság, az eltérő kamatkörnyezet - a régió egésze számára rejthetnek jelenleg nem teljes mértékben kiaknázott lehetőségeket.

Merni kell befektetni a szomszédos országokban

- mondta.

Magyarország és a Kárpát-medence élelmiszeripara számára kulcsfontosságú, hogy a minőségi termékek piacán versenyezzen, magasabb hozzáadott értékű termékek kellenek

- emelte ki Nobilis Márton és Giczi Gergely.

Fogyasztó van, termelési kapacitás van, 20-25 millió ember ellátására is elég. Ez exportnyomást jelent, amihez fel kell készíteni a magyar cégeket, feltérképezni a lehetőségeket. Mennyiségi és minőségi élelmiszerrel kell ellátni a piacokat. Magyarországon az élelmiszerexport legnagyobb részét mindössze 30-40 cég bonyolítja, vagyis bővíteni kell az exportáló cégek számát, továbbá a célpiacokat is. Az élelmiszer-kivitel 95 százaléka ugyanis Európába, 85 százaléka az Európai Unióba irányul. A Közel-Kelet, Ázsia és Afrika egyes országai ideális célt jelentenek

- fűzte hozzá Giczi Gergely, hozzátéve, hogy általánosságban véve Nyugatról Keletre való mozgás figyelhető meg a globális exportban.

Az élelmiszeripar fejlesztésére az elkövetkező években a 750 milliárd forintos támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő források miatt különösen nagy szerepe lesz a banki finanszírozásnak is - hangsúlyozta Nobilis Márton.