Jövő héten ismét együtt a hazai agrárszakma az Agrárszektor konferencián Siófokon!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Nagy István, Áder János, Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Július 31-ig kellett (volna) befizetniük a piaci szereplőknek az idén bevallott élelmiszerlánc-felügyeleti díj első részletét - 50 százalékát - a Nébih-nek. A szabályozás értelmében ugyanis az érintetteknek az adott éves díjat két egyenlő részletben, július 31-ig, illetve a következő év január 31-ig kell átutalniuk. Az idén azonban a rendszer működését felborította, hogy az Európai Unió július közepén bejelentette, vizsgálatot indított az élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal kapcsolatban, alkalmazását pedig a procedúra idejére felfüggesztette.
Az ügy előzménye, hogy az idén változott a díjfizetés rendje. Korábban a piaci szereplőknek árbevételük 0,1 százalékát kellett leróniuk élelmiszerlánc-felügyeleti díjként, az idéntől viszont a kiskereskedőkre 0,5 milliárdos éves árbevétel felett sávos (progresszív) díjfizetési kötelezettség lépett életbe 0,1-6 százalékos mértékkel.
MTI-fotó: Kovács Attila
A bizottság azért indított vizsgálatot, mert megítélése szerint az árbevételen alapuló díjmérték progresszív jellege - egyes uniós szabályok megsértésével - szelektív előnyt biztosíthat az alacsony árbevételű vállalkozásoknak a versenytársakkal szemben. A bejelentés azonban nem tette teljesen világossá, hogy a díjfizetés felfüggesztéséről szóló döntés az egész díjrendszerre, vagy csak annak sávos részére vonatkozik-e.
A Nébih most az agrárszektor.hu kérdésére egyértelműsítette, hogy a bizottsági vizsgálat és felfüggesztés csak a kereskedőket érintő sávos felügyeleti díjra terjed ki, vagyis a 0,1 százalékos eddigi fizetési mértéket nem érinti. Ebből pedig az következik, hogy minden olyan vállalkozásnak, amelyre a 0,1 százalékos díj (illetve a helyette választható 20 ezer vagy 700 ezer forintos felügyeletidíj-átalány) vonatkozik, be kellett fizetnie a felügyeleti díj első részletét július 31-ig.
Az érintett vállalkozások - termelők, feldolgozók, vendéglátók - körében azonban nagy volt az "értelmezési bizonytalanság", ezért az agrárszektor.hu információi szerint például az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) az idei fizetési kötelezettségekről állásfoglalást is kért az agrártárcától. A Nébih kimutatásaiból viszont kiderül, hogy a piaci szereplők jelentős része - vélhetően a kereskedőket érintő felfüggesztés hatására - végül nem fizetett.
MTI-fotó: Kovács Attila
A Nébih korábban az agrárszektor.hu-t arról tájékoztatta, hogy a június 5-i idei szankciómentes határidőig 63,5 ezer vállalkozás 32,7 milliárd forint díjfizetési kötelezettséget vallott be. Ez az összeg tavaly 10,979 milliárd volt, tehát több mint 20 milliárdos növekedésről van szó, amelynek döntő része a nyilvánvalóan a kiskereskedelem sávos díjából származik.
Brüsszeli felfüggesztés nélkül a Nébih most a 32,7 milliárdos keret felére, vagyis több mint 16 milliárd forintra számíthatott volna, de a kereskedők a rájuk eső, 10 milliárd forintot meghaladó összeget a felfüggesztés nyomán nyilvánvalóan nem fizették be. Ezért a Nébih most első részletként eleve a tavalyhoz hasonló, mintegy 5 milliárd forintos befizetést várt, de ehhez képest határidőre csak valamivel több, mint 3 milliárd forint folyt be.
A mai napig tart az ágazati vita arról, hogy a kormány a sávos díjfizetést miért vezette be. Számos vélemény szerint a többletdíjakkal a költségvetési bevételeket akarták növelni, a Nébih viszont az agrárszektor.hu-val korábban azt közölte, hogy a beszedett díjakat az élelmiszerlánc-felügyleti törvény szerint kizárólag az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiában meghatározott célokra lehet fordítani, és a felhasználásról az országos főállatorvosnak évente országgyűlési jelentést kell készítenie. Az összeg 10 százalékát kötelezően fejlesztésekre kell fordítani, míg a fennmaradó hányad 60 százalékát a megyei kormányhivatalok területi-igazgatási teendőire, 40 százalékát pedig a Nébih működési, vizsgálati, ellenőrzési és tudásmenedzsmentet szolgáló feladataira kell költeni.
Eszerint viszont a hivatal működésében komoly gondokat okozhat, ha a betervezett összeg jelentős része díjbevételként nem folyik be. Kérdésünkre a Földművelésügyi Minisztérium (FM) is elismerte, hogy a bizottság döntése a Nébih-nél, illetve a megyei kormányhivataloknál bevételkiesést jelent, amelynek pótlására feltétlenül szükség van. Ezért az NGM és az FM között folyamatos az egyeztetés annak érdekében, hogy a felügyeleti díjjal kapcsolatban elfogadható döntés születhessen - fogalmazott érdeklődésünkre a tárca.
Szankciókra is számíthatnak azonban azok, akik a 0,1 százalékos kötelezettség alá tartoznak, de a díj első részletét július 31-ig nem fizették meg, vagy bevallásukat korábban nem megfelelően, illetve egyáltalán nem nyújtották be - szögezte le a Nébih. Főként a vendéglátószektorban gyakori tapasztalat, hogy az érdekeltek nem fizetnek, illetve nem is tudják, hogy fizetniük kellene. A mulasztók mindenesetre késedelmi pótlékra és bírságra számíthatnak, amelynek legnagyobb összege 500 millió forint lehet. Végső soron pedig a Nébih a nemfizetéses ügyeket átadja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), mivel az élelmiszerlánc-felügyeleti díj adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.