Az áfacsalók bedarálják a malomipart

Durván, rövid idő alatt 10-15 százalékkal estek a lisztárak a hazai piacon, és a csökkenés még nem fejezdődött be. Jó hír a fogyasztóknak, hogy az üzletláncok máris akcióznak, közben viszont a malomipari cégek csődöktől tartanak. A lisztárak ugyanis nem csak amiatt zuhannak, hogy a búza jóval olcsóbb tavalyhoz képest. Átpártoltak a lisztpiacra azok az áfacsalók, akik a fordított áfa tavalyi bevezetéséig gabonakereskedelemmel foglalkoztak. Most a legálisan működő malmokat késztetik irreális árversenyre és veszteséges liszteledásokra, miközben évi 4 milliárd forinttal károsítják meg a költségvetést. Az iparág szerint a visszaélések megakadályozása érdekében 27 százalékról 5 százalékra kellene csökkenteni az áfát, de a kormány eddig nem lépett.

Gyakorlatilag előre "beárazták" a lisztet a júliustól indult, új gabonaszezonra a malmok, mivel a búzaárak várható zuhanására számítva már egy-két hónapja, tehát jóval az idei betakarítás előtt megkezdték a lisztárak csökkentését. Az agrarszektor.hu információi szerint a malmi átadási lisztárak mára kilónként 10-15 százalékkal estek, és további folyamatosa ár-visszarendeződés sem kizárt.

A molnárok a tavalyi búzából készült liszt kilóját 95-100 forintos áron értékesítették a kiskereskedelemnek, az új termésből őrölt liszt átadási árai pedig a jelenlegi piaci helyzetben 85 forint körül alakulhatnak Nem tudni azonban, hogy a lisztár szempontjából meghatározó búzafelvásárlási árak végül hol "kötnek ki", mivel változatlanul bizonytalanság és kivárás jellemzi a hazai búzapiacot.

Még bizonytalan, hol "köt ki" a búzaár

Az étkezési minőségű búza árai ma tonnánként 42-43 ezer forint között mozognak, és ez 30-35 százalékos csökkenést jelent a 60 ezer forint feletti tavalyi árakhoz képest. Ugyanakkor egyelőre kevés az üzlet, mert a felvásárlók nagy része további áresésére számít, miközben sok termelő a mai árszintet már túlságosan alacsonynak tartja, ezért a termény raktározásával későbbi áremelkedésre és értékesítésre spekulál.

A malmi lisztárak visszarendeződése mindenestre azt jelenti, hogy a fogyasztói árak is csökkennek, így az üzletekben a vásárlóknak kevesebbet kell fizetniük a búzalisztért. Az előző szezonban 150-230 forintos kilónként kiskereskedelmi finomlisztárak alakultak ki, most viszont már jóval alacsonyabb árak is megjelentek a boltokban. Az Auchan például 129 forintos kilónkénti áron akciózik a gyermelyi liszttel, míg a Spar saját márkás lisztjének kilóját 119 forintos áron kínálja.

Inkább buktak, hogy piacon maradjanak

A malomipar sokat bukott azon, hogy a 60 ezer forint feletti vásárolt, ótermésű búzából készült lisztet is "leárazta" az utóbbi időszakban - mondta az agrarszektor.hu-nak Lakatos Zoltán, a feldolgozókat tömörítő Gabonaszövetség elnöke. A cégek azonban rákényszerültek az előrehozott árcsökkentésre, hogy meglévő piacaikat megtarthassák. Ez pedig azzal magyarázható, hogy mára elharapóztak az áfacsalásos "fekete" liszteladások, amelyek a legálisan működő malomipari cégeket irreális és veszteséget okozó árversenyre kényszerítik.

A vállalatok Lakatos Zoltán szerint azért kerültek nehéz helyzetbe, mert a gabonaágazati fordított áfa adózás tavalyi bevezetése óta a lisztpiacra települtek át azok az áfacsalók, akik eddig gabona-kereskedelemmel foglalkoztak. A lisztnél ugyanis csábító maradt, hogy az adásvételi ügyleteket 27 százalékos áfa terheli, és azt továbbra is az eladóknak kell felszámítaniuk és megfizetniük, szemben a fordított rendszerrel, ahol ez a feladat a vevőkre - a végső felhasználókra - hárul.

A feketézők a lisztpiacon is a gabonaszektorban jól bevált módszert alkalmazzák, amely azon alapul, hogy nem itthon kell felszámítani és megfizetni az áfát, ha a megvett árut valamely más uniós tagországban értékesítik, mivel kivitelnél az áfát az ottani vevőknek kell megfizetniük. Ezért a csalók a lisztpiacon is úgy tüntetik fel, mintha exportálnának, közben viszont a terméket itthon adják el.

A szokásos trükk: az áfa a zsebben marad 

A kivitelnek álcázott fiktív üzletekben a malmoktól a lisztet áfa nélkül veszik meg, majd - sokszor viszonteladók közbeiktatásával - áfásan adják el a kiskereskedelemnek, de az értékesítéskor felszámított áfát már "elfelejtik" megfizetni az államnak. A tavalyi szezonban kialakult, 100 forint körüli malmi átadási árakkal és a 27 százalékos áfával számolva egy kiló liszten így 27 forintot "nyerhetnek", és ebből könnyedén tudnak kilónként 10-15 forintos kedvezményt adni a tőlük vásárló kiskereskedőknek, miközben elveszik a piacot a legálisan működő malomipari cégektől.

 
Éves szinten a lakosság 100-120 ezer tonna lisztet vásárol meg közvetlenül boltokban, és a Gabonaszövetség úgy becsüli, hogy ma már e mennyiség 25 százaléka jut el áfacsalással az üzletekbe. A költségvetés a be nem fizetett áfa miatt évente mintegy 4 milliárd forint bevételtől esik el, eközben pedig a legális malomipari társaságok - elsősorban a kisebb tőke ellátottságú, középméretű cégek - fokozatosan ellehetetlenülnek és csőd közeli helyzetbe kerülnek.

A jórészt még magyar tulajdonú iparágat féltik

Jelenleg az országban negyven tulajdonos 55 malomipari céget működtet, amelyek zöme közepes- vagy kisméretű vállalkozás. A külföldi érdekeltség 34-35 százalékot tesz ki, vagyis a cégek nagyobb része magyar tulajdonban van. Az áfacsalások tehát éppen azzal a veszéllyel járnak, hogy olyan iparágat "darálnak be", amelyet az elmúlt években nagyrészt sikerült hazai kézben tartani.

A Gabonaszövetség az elharapózott áfacsalások miatt a közelmúltban a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), illetve a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz (VM) fordult - közölte Lakatos Zoltán. A szervezet már többször jelezte azt is, hogy a visszaélések megakadályozása érdekében a liszt áfáját 27 százalékról 5 százalékra kellene csökkenteni. A szövetség úgy számol, hogy emiatt a költségvetés évente 1,5-2 milliárd forintot veszítene, szemben a jelenlegi 4 milliárdos adókieséssel. Mint ismert, a VM szintén rendre úgy foglalt állást, hogy az áfa lefaragással egyetértene, de a kormány eddig költségvetési okokból nem merte bevállalni a csökkentést.