Mire költsük a 300 milliárdot? - Jövőre megnyílnak a pénzcsapok

agrarszektor.hu
Bár az élelmiszeripar 2013 óta stratégiai ágazat, ennek valódi jelentőségét akkor fogjuk érzékelni, ha jövőre megnyílnak a pályázati pénzcsapok, és felgyorsulhatnak a beruházások. Hol tart és hová juthat a magyarországi élelmiszeripar az évtized végére a mintegy 300 milliárd forintos csomaggal? A kérdés messze túlmutat az élelmiszeriparon, hiszen kedvezőtlen helyzete régóta gátja az agrárpotenciál kihasználásának.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Az élelmiszeripar új fejlesztési lehetőségeiről és támogatásiról is szó lesz kétnapos decemberi agrár- és vidékfejlesztési konferenciánkon, ahol válaszokat kaphat a hazai agrárszektor más aktuális kérdéseire is. Jelentkezzen most!

A KSH legfrissebb, a 2014 harmadik negyedéves adatokat mutató kiadványa szerint az élelmiszeriparban is növekszik a beruházások volumene. Van honnan emelkednie, hiszen az elmúlt két évtized során csak a lefelé tartó spirálról tudtunk beszámolni, ha az élelmiszer-feldolgozás helyzete került szóba. Ahhoz, hogy az élelmiszeripar hazai sorvadásának hátterét megértsük külső és iparágon belüli tényezők hosszú sorát kellene számba venni. A panaszáradattól azonban most tekintsünk el. Nézzünk inkább néhány adatot, amelyek a jelenlegi helyzetet mutatják és bázisul szolgálnak a várható változásoknak! A termelés szintje például az elmúlt évek növekedése ellenére 15 százalékkal van alatta a 2002. évinek. Az alkalmazásban állók száma tavaly 27 százalékkal volt alacsonyabb, mint akkor. 2013-ban az élelmiszeripari alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete a feldolgozóipari keresetek 83,9 százalékának felelt meg.


Forrás: KSH

Míg az EU csatlakozás előtti évben még közel 15, azt követően alig 1-2 százaléka került az élelmiszeriparba az agrártámogatásoknak.


Forrás: AKI

Az évtizedek, amelyek során az élelmiszeripart nem a helyén kezeltük, nagyon mély nyomott hagytak az iparágban és az egész élelmiszer termékláncban. Pedig az élelmiszeripar az egész élelmiszergazdaság, benne a mezőgazdaság jövőjének a kulcsa. A lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme. A magyar agráriumban pedig ez az élelmiszeripar. Talán az utolsó esélyünk az előttünk álló néhány év ebben az évtizedben arra, hogy adottságainkat jobban ki tudjuk használni. Miért? Azért, mert az Európai Unió Közös Agrárpolitikája folytatni fogja leépülését, az európai piac egyre nyitottabb lesz a világpiac felé, de főleg, mert kevés már a tartalék az iparágban. Szüksége van támogatási forrásokra ahhoz, hogy tartósan ki tudjon törni a lefelé tartó spirálból.

A korábbi export és belföldi piacvesztésen már túl van a szektor, de az elmaradt beruházások, innovációk visszatartó ereje kézzel fogható. Az élelmiszeripar fő hajtóereje az export, de már a belföldi értékesítés is nő (2014 I-V. hó: belföldi eladás +2,4%, export +5,4%). Nem csak az elsődleges, hanem a másodlagos feldolgozottságú élelmiszer aránya is emelkedik az agrárkivitelben. A kivitel további bővítéséhez azonban nem csak az alapanyag-termelés növekedésére, hanem a feldolgozás hatékonyságának emelésére is nélkülözhetetlen. Exportcikkeink ugyanis csaknem kivétel nélkül márka nélküli tömegcikkek, amelyek piacán a versenyképesség az alacsony előállítási költségen múlik.

Összegezve: Az élelmiszeripar nem a fennmaradásért küzd. Az évtized végéig előttünk álló évek azonban döntő jelentőségűek lesznek. A még soha nem látott méretű támogatási lehetőség felhasználásának hatékonyságán múlik, hogy tudunk-e érdemi növekedést elérni az agrárpotenciál kihasználásában. Kritikus időpontban vagyunk, hiszen ezekben a hetekben dőlnek el azok a peremfeltételek, amelyek mentén a 300 milliárd forintos forráshoz a pályázók hozzájuthatnak majd. Elkészült a 2014-2020-ra vonatkozó Élelmiszer Fejlesztési Stratégia. Ezzel összhangban kell meghatározni azokat a pályázati elemeket, motivációkat, amelyekkel a leghatékonyabban tudjuk megújítani a feldolgozó kapacitásokat.

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Zrt.
Agrár Központ

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. április 24. 05:58