Keleti Marcell, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeripari igazgatója az Agrárszektor Konferencia 2016 című rendezvényen elmondta, hogy még idén megjelenik a pályázatot egy új támogatási konstrukcióra. Kéthónapos elbírálási ciklusok lesznek, egészen a források kimerülésig, és az év első hónapjaiban már lehet pályázni.

Kifejezetten a közepes méretű vállalkozásoknak szól majd ez a lehetőség, regionális támogatási intenzitású lesz, ami azt jelenti, hogy közép-magyarországi vállalkozás nem részesülhet a támogatásból.

Balról jobbra: Éder Tamás, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatok igazgatója, Széll István, az Eximbank igazgatóhelyettese, Losó József, a MIRELITE MIRSA Zrt. igazgatóság elnöke és Keleti Marcell, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeripari igazgatója

Mit várhat az élelmiszerágazat az új támogatástól?

Keleti úgy gondolja, hogy a támogatás eredménye látható lesz a növekedési statisztikákban. Losó József, a MIRELITE MIRSA Zrt. igazgatóság elnöke szerint két év alatt nem történik látványos változás, az agrárium szezonalitása miatt.

- véli az elnök, aki családi cég vezetőjeként szeretne élni az új támogatási lehetőséggel, és még 2017-ben elkezdeni egy beruházást.

Éder Tamás, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatok igazgatója szerint a 100 milliárd forint beruházásokban és fejlesztésekben ennek az összegnek többszörösét hozza majd. Úgy látja, hogy a nagyvállalatoknál sokszor azért van szükség 150-250 emberre, mert elavult technológiával dolgoznak, ahogy mondta: vödörrel viszik azt, amit más slaggal. Tehát nem vagy alig fejlődnek, mégis ezek a cégek adják a magyar élelmiszeripar teljesítményének a felét. Épp ezért úgy véli, hogy főleg a kis- és közepes méretű üzemeknél lesz látványos eredmény, illetve bizonyos szegmensek feléledését reméli az új támogatási konstrukciótól.

Új kitörési pontok az agrárexportban

Az élelmiszeriparban 2012-től dinamikus bővülés indult a hitelállomány és a hitelkihelyezések terén, illetve a garanciabiztosító állományban is. A mezőgazdasági termelésbe és a feldolgozóiparba az elmúlt 3 évben mintegy 200 milliárd forint folyósítás történt - mondta Széll István, az Eximbank igazgatóhelyettese, aki hozzátette, hogy az Eximbank idén várhatóan túl fogja szárnyalni a 2015-ös állományadatokat. Úgy látja, hogy a belföldi és nemzetközi alapok, amelyekhez a bank csatlakozott, bővülő eszközrendszert jelentenek a növekedés finanszírozásához. Ez főleg azoknak a cégeknek érdekes, akik kellően érettek arra, hogy kilépjenek az exportpiacra. Nemcsak mezőgazdasági termékek finanszírozására van lehetőség, hanem a magyar tudás, szellemi tőke exportjára is például tanulmányok készítésével, ami szintén kiugrási lehetőséget jelent a hazai vállalatoknak.