Aggasztó a helyzet: tényleg közeleg az elsivatagosodás Magyarországon?

Aggasztó a helyzet: tényleg közeleg az elsivatagosodás Magyarországon?

agrarszektor.hu
Úgy tűnik, hogy a vízügyi és agrárszakemberek kidolgoztak egy tervet, amellyel megakadályozható Magyarország elsivatagosodása. A klímaváltozás elleni küzdelemben több jogszabályi változás is sokat segíthet. Az viszont biztos, hogy szemléletváltásra van szükségük a települési önkormányzatoknak és az állampolgároknak is.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A Duna-Tisza között elterülő Homokhátság 2020 óta hivatalosan is félsivatagnak számít. Ezen a területen ugyanis több víz párolog el és távozik különböző csatornákon, mint amennyi csapadék hullik. Így - szó szerint - égető kérdés a Homokhátság vízutánpótlásának megoldása. Ugyanilyen problémákkal néz szembe a Nyírség is - írja az Index.

EZ IS ÉRDEKELHET

Magyarországon a vízgazdálkodási problémák 70 százaléka az Alföldre jellemző. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője az Indexnek kifejtette, hogy a Duna-Tisza közi Homokhátság és a Nyírség vízpótlásának tervét a vízügyi főigazgatóság, valamint az Agrárminisztérium szakemberei már közösen megtervezték. Kimondottan az öntözési célú vízpótlásra koncentráltunk. A tervcsomagot úgy állítottuk össze, hogy hány hektáron nőhet az öntözött területek nagysága és mennyibe fog kerülni. 

- fogalmazott Láng István, az országos vízügyi főigazgatója.

Napjainkban két meghatározó tényező van, amely a hazai vízgazdálkodás jövőjét befolyásolja Magyarországon: a klímaváltozás és a folyók 19. századi szabályozások. Előbbi következménye az, hogy a csapadék intenzitása szélsőségesebbé vált, utóbbié pedig az, hogy a hullámterek ahhoz vezetnek, hogy az árvízszintek magasabbak lesznek, hiszen nem tudnak kiterülni. Láng István kiemelte, hogy évente 2-4 centimétert süllyednek a talajvízszintek. Ez rossz hír, hiszen a legfontosabb víztározónk mégiscsak a föld.

EZ IS ÉRDEKELHET

A szürkevíz fontossága

Fontos tisztázni először is, hogy mi az a szürkevíz: nem más, mint a háztartásokban már felhasznált, emberi fogyasztásra nem alkalmas víz, de számos más területen még hasznosítható - ilyen például az esővíz. Ugyanakkor az újrahasznosított vizek felhasználása még gyerekcipőben jár hazánkban. Komoly fejlesztésekre van szükség, hogy a csapadékvizet fel tudjuk használni az otthonunkban, például a WC öblítésére. Láng István úgy véli, a mezőgazdaságban működőképes lehet a szürkevíz felhasználása.

A víztől nem megszabadulni kell, hanem házon, illetve birtokon belül kell tartani. A családi házaknál a belterületi tárolást kell növelni. Láng István szerint elsősorban az építési előírásokon kell változtatni. Mint mondja: Tata városa már felismerte a problémát. Az önkormányzat föld alá helyezhető víztároló edényeket ad ki a lakosoknak annak érdekében, hogy fékezze az esővíz áramlását. „Dombvidékeken erősen ajánlott a tatai önkormányzat példája

- állította a vízügyi szakember. 

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?