Mi sem lenne fontosabb, mint hogy a magyar termelők között nőjön a bizalom és legyen összefogási, szövetkezési hajlandóság - fogalmazódik meg egyre többször a sürgető ágazati vélemény. Különösen aktuális ez a kérdés például azért, mert az új Vidékfejlesztési Programban a kollektív beruházásoknál plusz 10 százalékos támogatási intenzitásban lehetne részesülni. A termelői megosztottság azonban továbbra is adott, és ezt az új földforgalmi törvény elővásárlási és előhaszonbérleti rendszere a tapasztalatok szerint tovább súlyosbítja.

Az új földjogi szabályozás szerint mind a termőföld adásvételét, mind pedig annak haszonbérletét a területileg illetékes jegyzőnek ki kell függesztenie, valamint a hirdetmenyeket a magyarorszag.hu oldalra is fel kell tölteni. A kifüggesztés célja, hogy az elővásárlásra, illetve előhaszonbérletre jogosultak a szerződés tartalmát megismerjék, és ennek tudatában tudjanak dönteni arról, kívánnak-e élni elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jogukkal.

A jogosultak - egyébként teljesen törvényesen - egyre gyakrabban élnek a törvényi lehetőséggel, így számos esetben fordul elő, hogy a szerződés végül nem az eredeti vevővel, vagy haszonbérlővel jön létre. Történik mindez az eredeti vevők legnagyobb bánatára, amely nem kevés bosszúságot jelent nekik. Elvégre ők voltak azok, akik utánajártak az eredeti üzletnek, ők győzködték a korábbi földtulajdonosokat, míg más a kifüggesztési ideje alatt - elővásárlási és előhaszonbérleti jogával élve - egyszerűen csak rájelentkezik arra a területre, amelynek az előkészítésében semmilyen szerepet nem vállalt. Megtörtént eset persze az is, hogy valaki élt az elővásárlási jogával, bejegyezték tulajdonosnak, majd elfelejtett fizetni.

Az eredeti vevők sokszor nem hagyják annyiban a rájelentkezést, és ahol tudják, próbálják "megköszönni" az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jogosultnak az egyébként teljesen jogszerű fellépését. Így fordulhat elő egyre több helyen, hogy szó nélkül jelentik fel a gazdák újra egymást akár egy szál parlagfűért is, de az is megtörténhet, hogy ha az elővásárlási jogosult állattartó szerves trágyát juttat ki a földjeire, akkor is megy a közérdekű bejelentés az illetékes hatóságokhoz.

Arra is volt már példa, hogy valaki a munkaügyi felügyelőséghez telefonált be azzal, hogy a szomszédjánál épp munka folyik és nem tudni, megtörtént-e a dolgozók bejelentése. Azon túl, hogy az ilyen sokszor felesleges bosszúságot okozhat a gazdáknak, az alaptalan bejelentések plusz terheket rónak a költségvetésre is. A mezőgazdaságban több termelő küzd munkavállaló hiánnyal, így ha valaki talál például egy agilis és hozzáértő gépészt, akkor esetenként a bosszantás nem marad el és igyekeznek elcsábítani azt a konkurenciától. A helyzet haszonélvezője sokszor a munkavállaló lesz, de gazdálkodói szempontból nehézséget jelent, hogy a dolgozók egy része csak pár hétig, esetleg egy-két hónapig marad meg egy munkahelyen.

A kilencvenes években, mikor mindenki kereste a helyét az agráriumban, mindennaposak voltak az ehhez hasonló konfliktusok, de az azóta eltelt jó pár évben a kialakult status quo-t mindenki igyekezett tiszteletben tartani, bár ilyen elővásárlási és előhaszonbérleti szabályozás a korábbi szabályozásokban is szerepelt. A tavaly májustól hatályos, új földforgalmi szabályozás, illetve a földek iránt növekvő gazdálkodói kereslet azonban most újra felszínre hozza a feszültségeket. Ezért úgy tűnik, egyre kevesebb dolog lesz sérthetetlen és sokszor akár korábbi több éves jó kapcsolatok is veszélybe kerülhetnek.

Természetesen nem lehet azt állítani, hogy minden településen általános lenne az ilyen típusú ellenségeskedés, de egyre több gazdálkodótól hallani ilyesmit. Vannak jó példák, jó gyakorlatok is, ahol a termelők tiszteletben tartva a másikat, békésen tudják rendezni az egymás közötti nézeteltéréseiket.