Szinte semmit sem tudnak a gazdálkodók a tavaly december 15-e óta hatályos földhasználati szabályozásról, ezért a földhivatalok egy hónapja bejegyzés helyett a legtöbb esetben visszaküldik a beadott új földhaszonbérleti szerződéseket. Az egyik legfontosabb változás, hogy - az április 30-ig tartó átmeneti szabályozás előírásai szerint - a bérbevevőknek teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatokat kell tenniük. A közölt adatok valóságtartalmát most nem ellenőrzik, de a május elseje utáni, utólagos vizsgálatok büntetőjogi következményeket és szankciókat vonhatnak maguk után, ha a termelők valótlan nyilatkozatokat tesznek.

Teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatokat kell tenniük a tavaly nyáron elfogadott új földforgalmi törvény december 15-i hatályba lépése óta a mezőgazdasági termelőknek, ha új földterületeket akarnak haszonbérbe venni - hívta fel a figyelmet Simon Attila István, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) helyettes államtitkára. December 15-től már csak földművesek és mezőgazdasági termelőszervezetek vehetnek bérbe termőföldeket, más magyar és külföldi állampolgárok, illetve jogi személyek nem.

Még hiánypótlást sem írtak elő

A gazdálkodóknak a nyilatkozatokban deklarálniuk kell, hogy megfelelnek a földművesekre és a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó kritériumoknak, saját maguk kívánják művelni az újonnan bérelt földeket, nincs jogerősen megállapított földhasználati díjtartozásuk és nem lépik át az 1200 hektáros új kedvezményes általános birtokmaximumot. Az adminisztrációs változásokkal azonban az alulinformált termelők többnyire már csak a hatósági ügyintézéskor szembesülnek, ezért a földhivatalok az elmúlt egy hónapban számos esetben hiánypótlási előírás nélkül visszaküldték az újonnan kötött földhasználati (haszonbérleti) szerződéseket.

Szintén lényeges változás, hogy a bérbeadónak a haszonbérleti szerződés mellé a települési jegyző számára egy úgynevezett közzétételi kérelmet is csatolnia kell, amely - a foldhivatal.hu-ról vagy a kormany.hu-ról letölthető formanyomtatványként - a bérleti megállapodás főbb adatait tartalmazza. Ezt követően a jegyző a haszonbérleti szerződést tizenöt napra kifüggeszti, hogy a további jogosultak jelezhessék, élni kívánnak-e előhaszonbérleti jogosítványaikkal. Mostantól a haszonbére adó a szerződést jogkövetkezmények nélkül nem vonhatja vissza, ha a dokumentumot elküldte, illetve azt a jegyző már kifüggesztette.

Az előhaszonbérleti elfogadó nyilatkozatot december 15-től szintén teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni, és abban - jelentős változtatásként - meg kell jelölni az előhaszonbérleti jogosultság jogalapját is. Így Simon Attila István szerint a bérbeadó több előhaszonbérletre jogosult esetén az eddigieknél egyértelműbben ki tudja majd választani, kivel kell ténylegesen szerződnie, ha a jegyző a kifüggesztett megállapodást és az elfogadó nyilatkozatokat visszaküldte. Ezt követően a földhivatal rögzíti a benyújtott földhasználói bejelentést, de ehhez a kiválasztott előhaszonbérlőnek a földhivatalban újra meg kell ismételnie azokat a nyilatkozatokat, amelyeket a haszonbérleti jogosultság bizonyításához az addigi eljárás során egyszer már megtett.

Nem akartak kockáztatni a támogatásokkal

A bérbevevőknek most előírt nyilatkozattételi kötelezettség átmeneti szabályozásként csupán négy és fél hónapig, vagyis tavaly december 15-től idén április 30-ig lesz érvényben. A parlament a kormány javaslatára azért döntött az ideiglenes szabályozás mellett, mert - szemben az eredeti tervekkel - nem ez év elejétől, hanem csak május elsejétől lép élete az új földhasználati szerződések hatályba lépés előtti, hatósági engedélyezése. A kabinet a hatósági kontroll bevezetését elsősorban azért halasztotta el, mivel nem akarta kockáztatni, hogy egyes gazdálkodók azért ne tudják benyújtani a május 15-i szankciómentes határidőig idei területalapú támogatási kérelmeiket, mert új földhasználatukat a földhivatalok az új rendszer nehézségei miatt nem tudják bejegyezni.

További gondot okozott, hogy csak ezután épül ki a földművesekről és a mezőgazdasági termelőszervezetekről szóló új nyilvántartás, amely a május elseje utánra halasztott hatósági ellenőrzések és engedélyezések alapját képezi. A termelőknek a járási földhivataloknál lényegében arról kell nyilatkozniuk, megfelelnek-e a földművesekre, illetve a mezőgazdasági termelőszervezetekre vonatkozó követelményeknek. (Nincs határidő, de a termelőknek nyilvánvalóan érdekükben áll a nyilatkozattétel, ha újabb földeket akarnak bérelni).

A későbbiekben e nyilvántartások adják a hatósági ellenőrzések alapját, így május elseje után a gazdálkodóknak nem kell újabb nyilatkozatokat tenniük, ha a földműves vagy a mezőgazdasági termelőszervezeti nyilvántartásba időközben felvetetik magukat. Az adatokat a szerződések jóváhagyására kijelölt földhivatalok használják majd fel, de az új rendszert országosan a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) fogja össze. (A földhivatalok az 1200 hektáros új birtokmaximum betartásának ellenőrzéséhez a náluk vezetett, úgynevezett földhasználati összesítőt is igénybe veszik majd, amely azt mutatja meg, hogy egy-egy gazdálkodó összességében mekkora területet birtokol).

Utólag nagyon szigorúak lesznek

A hatóságok május elseje után valamennyi olyan földhasználati szerződést ellenőrznek, amelyeket december 15. és április 30. között kötöttek. Simon Attila István szerint a szerződések semmisségét vonhatja maga után és büntetőjogi következményeket eredményezhet, ha az utólagos kontroll során kiderül, hogy az előhaszonbérleti jogosultak valótlan nyilatkozatokat tettek. Emellett a lebukott bérbevevőknek a területek után járó támogatással megegyező büntetést is meg kell majd fizetniük.