Túlságosan is kedvezett a vetőmagtermelők birtokbővítéseinek, ezért valójában kiskaput nyitott a kivételezett földszerzésekre a tavaly elfogadott új földügyi szabályozás. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) most egy törvénymódosítással megnehezítené, hogy a vetőmagtermelők kihasználhassák az 1800 hektáros kedvezményes birtokmaximumot. Ezután akkor művelhetnének csak ekkora területet, ha már meglévő földjeik 50 százalékán vetőmagot termeltek, holott eddig 10 százalékos részarány is elegendő lett volna. Szakértők szerint viszont a VM a mostani szigorítással túllőne a célon, mert a földszerzési kedvezményből szinte mindenkit kizárna. 

A tavaly nyáron elfogadott földforgalmi törvény általános birtokmaximumként azt írja elő, hogy egy-egy földműves és mezőgazdasági termelőszervezet 1200 hektár termőföldet művelhet, de a szabályozás a vetőmagtermelőkkel kivételt tesz. Számukra 1800 hektáros kedvezményes felső birtokkorlátot állapít meg, ha már meglévő területeik legalább 10 százalékán vetőmagot termelnek.

Így például elvileg egy ötvenhektáros gazda már abban az esetben 1800 hektárra tarthat igényt, ha 5 hektáron vetőmagot állít elő, de egy-egy termelőnek akkor is csak 120 hektárnyi vetőmagterületre van szüksége, ha a birtokmérete elérte az 1200 hektáros általános maximumot, és területeit innen kívánja bővíteni.

Szakértők szerint e szabályozás nem azt a célt szolgálja, hogy a "professzionális", piacra termelő vetőmagos gazdaságoknak kedvezzen. Ehelyett valójában kiskaput nyit ahhoz, hogy az 1800 hektáros kedvezményes birtokmaximumot könnyebben el lehessen érni. Számos gazda ugyanis saját felhasználásra is állít elő vetőmagot (vagyis ilyen értelemben vetőmagtermelőnek minősül), így valójában sok tízezren válhattak jogosulttá a kedvezményes birtokmaximumra a tényleges vetőmagtermelő vállalkozásokon felül.

Ráadásul úgy, hogy a szabályozás nem ír elő kötelező minősítést, hanem csak azt követeli meg, hogy a földszerzést megelőző három év átlagában a vetőmagterület legalább tíz százalék legyen. Így sokaknak akkor is vonzó lehet bevállalni a 10 százalékos részarányt, ha a vetőmag valójában nem is terem meg, de a terület hivatkozási alapot teremthet az 1200 hektár feletti pluszhektárok megszerzéséhez.

A VM a parlamenti mezőgazdasági bizottság tavaly év végi ülésén még úgy foglalt állás: kicsi az esélye annak, hogy a vetőmagtermelésben a kedvezményes birtokmaximummal visszaéljenek, mivel az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint a szabályozás valójában alig két tucat vetőmagtermelő vállalkozásra terjedhet ki. A tárca akkor abból indult ki, hogy akik saját szükségletükre állítanak elő vetőmagot, többnyire nem 1200-1800 hektáros méretben gazdálkodnak, vagyis ekkora területet nem tudnak vagy nem is akarnak művelni, így erre nem is spekulálhatnak.

Az agrarszektor.hu értesülései szerint viszont a tárca most mégis azt javasolja, hogy az 1800 hektáros birtokmaximum eléréséhez 50 százalékra nőjön az eddig előírt, 10 százalékos területi részarány. Vagyis egy-egy gazdálkodó akkor művelhetne 1200-1800 hektárt, ha meglévő - tehát az újabb vásárlások vagy bérletek előtti - földjei 50 százalékán már vetőmagot termelne.

A minisztérium a szabályozási változások érdekében módosítaná a tavaly év végén elfogadott, gyakorlati szabályokat tartalmazó új "feles földtörvényt", amely a kétharmados nyári földforgalmi törvény végrehajtási kiegészítéseként készült. A tárca koncepciója - több más, technika jellegű korrekció mellett - közigazgatási egyeztetés alatt áll.

Úgy tudjuk azonban, az ágazati szervezetek többsége nem támogatja a szigorítást, mert szerintük a VM ezzel "átesne a ló túlsó oldalára". Szerintük ugyanis az 50 százalékos területi elvárás már olyan szigorú megkötés lenne, amely csaknem minden termelőt kizárna a birtokbővítési kedvezményekből, mivel ilyen arányban - különböző tehnológiai okokból - szinte senki sem termel vetőmagokat földjein árunövények helyett.

Egyesek a változtatási terveket úgy értékelik, hogy azok kifejezetten a nagyobb (társas) vállalkozások ellen irányulnak. Az érdemi vetőmagtermelés ugyanis e cégeknél koncentrálódik, így a mostani enyhébb szabályozás nekik nyújtaná a legnagyobb esélyt a további földszerzésekre.

Szakértők szerint a szántóföldi növénytermelők egy részének továbbra is meg kellene hagyni a vetőmag-termelésen alapuló birtokbővítési lehetőséget, de a "tízszázalékos kiskaput" is be kellene zárni. Ezért a kedvezményes birtokmaximum eléréséhez 10-50 százalék közötti vetőmag-területi részarányt kellene meghatározni, vagy másmilyen szabályozási elvet kellene követni, ha a VM valóban a vetőmagtermelésnek akar kedvezni - érvelnek szakértők.