Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A nemzeti földalapot 2001-ben, az első Orbán-kormány idején hozta létre egy törvény elfogadásával az Országgyűlés, majd 2002. január elsejétől megkezdte működését a Magyar Nemzeti Földalapkezelő Kht., amely a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alá tartozott. Bár az első Orbán-kormányban az agrártárcát sokáig Torgyán József volt kisgazda pártelnök-miniszter vezette, a földalap létrehozásakor már nem ő állt a minisztérium élén, mert 2001. február 15-i hatállyal lemondott. Az FVM-et a földalap kialakításakor Vonza András kisgazda kötődésű miniszter vezette.
A Magyar Nemzeti Földalapkezelő Kht. 2002. január 1. és július 31. között működött, mivel a közben választásokat nyert, Medgyessy Péter vezette MSZP-SZDSZ kormány Nemzeti Földalapkezelő Szervezetté alakította át, amely továbbra is az agrártárcához tartozott. Ez a felállás 2002. augusztus 1. és 2007. december 31. között funkcionált, amikor is a nemzeti földalap a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez (MNV Zrt.) került. 2008. Január 1.-től a vagyonhasznosítást az MNV Zrt. látta el egészen 2010. augusztus 31-ig, amikor a második Orbán-kormány újabb jelentős változtatást hajtott végre.
Elfogadta ugyanis a parlament azt a ma is hatályos, 2010-es törvényt, amely azt rendelte el, hogy 2010. szeptember elsejétől ismét létre kell hozni egy nemzeti földalapkezelő szervezetet (NFA). Ezzel az állami termőterületek felügyeletét és vagyonkezelését az MNV Zrt.-től visszahelyezték a Vidékfejlesztési Minisztériumnak elkeresztelt akkori agrártárcához, majd fokozatosan kialakították az NFA szervezetét is.
Ez az új NFA működött mostanáig, legfeljebb annyi változtatással, hogy a felügyeletét ellátó tárcát 2014-től, a harmadik Orbán-kormány időszakában Földművelésügyi Minisztériummá (FM) nevezték át. A napokban azonban megjelent a minisztériumi háttérintézmények átalakításáról szóló kormányhatározat, amely - más FM-hez tartozó szervezetek mellett - az NFA jogutódlásos megszüntetését is elrendeli. Eszerint a földalap központi szervezetének az agrártárcába kell olvadnia, területi szervezeteit pedig felszámolják, amint az állami földek értékesítéséről szóló, "Földet a gazdáknak!"elnevezésű program lezárul.
Bár az NFA-t is érintő átszervezések a bürokráciacsökkentő kormányzati törekvések részét képezik, a megszüntetésről szóló döntés arra is utalhat, hogy az állami földek jelentőségének ma már más a megítélése a kormányon belül. Azzal, hogy eddig kiemelten kezelt földalapos szervezeteket működtettek, az Orbán-kormányok azt is kifejezték, hogy fontos szerepet szánnak az állami termőföldvagyonnak. A 2001-es és a 2010-es földalapos törvény preambuluma egyaránt leszögezi, hogy a Nemzeti Földalapnak hozzá kell járulnia a földbirtok-politikai irányelvek megvalósításához és például "a családi gazdaságokon alapuló korszerű birtokszerkezet kialakításához". Mára azonban több szempontból is megváltozott a helyzet, amely miatt az NFA szerepe leértékelődhet.
Egyfelől a kormány a "Földet a gazdáknak!"programban a mobilizálható NFA-s mezőgazdasági területek (főként szántók) jelentős részét három körben - tavaly év végétől az idén nyár közepéig - eladja, így az NFA "családi gazdaságok erősítésében" betöltött szerepét befejezettnek tekintheti. Maga az "állami földalap" persze nem szűnik meg, hiszen a tartós állami tulajdonban lévő erdők és természetvédelmi területek megmaradnak, de ezek vagyonkezelése az állami erdőgazdaságok és a nemzeti parkok révén jóval egyszerűbben megoldható, mint a most eladott szántóké, amelyek földhaszonbérleti pályáztatása is folyamatos szakmai és politikai vitákat generált az elmúlt években.
Másrészt 2014-ben Magyarországon életbe lépett az új földforgalmi törvény, amely miatt az NFA szintén veszített jelentőségéből. Korábban ugyanis egyik fő feladata az volt, hogy elővásárlási jogával élve beavatkozzon a piaci tranzakciókba, ha egyes ügyleteket - például zsebszerződések gyanúja miatt - nemkívánatosaknak ítél. A földforgalmi törvény viszont - egy hektár felett - ma már csak úgynevezett földműveseknek engedélyezi a földvásárlásokat, vagyis minden más állampolgárt a vételekből kizárt. Ezért az NFA a legtöbb esetben most már csak akkor vásárolhatna földeket, ha azokat az egyébként kedvezményezett földművesek elől veszi el, ez pedig nyilvánvalóan nem lehet birtokpolitikai cél. Ráadásul a mostani földadásvételi tranzakciók előzetesen olyan szigorú engedélyezési-jóváhagyási procedúrán esnek át, amelyek még egy további földalapos kontrollt az ügyek zömében szükségtelenné tehetnek.
A továbbiakra nézve persze így is maradnak kérdőjelek, amelyek miatt nem tudni, valójában milyen formában működhet majd tovább az FM-be olvasztott földalap. Az egyik tisztázatlan pont a földeladásokból származó, 250-300 milliárd forintnyi költségvetési bevétel sorsa, amelyet a jelenlegi szabályozás szerint csak újabb földvásárlásokra lehetne fordítani, de Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a közelmúltban már többször utalt arra, hogy egyes elképzelések szerint az összeget - új törvényi szabályozással - ipari parkokra, adósságcsökkentésre vagy kórházépítésekre kellene költeni.
Másik lényeges szempont, hogy a Magyarországgal szembeni uniós földügyi kötelezettségszegési eljárások miként zárulnak majd. Ma az valószínűsíthető, hogy a vitás ügyek az Európai Bíróságon kötnek ki, de az még nem látható, hogy egy esetleges elmarasztaló ítélet mennyire kényszerítheti a jelenlegi földpiaci szabályozás felpuhítására a kormányt. Ha ugyanis például nagyobb teret kellene engedni a nemkívánatosnak tartott külföldi földvásárlásoknak, ismét szükségessé válhat a nagyobb állami szerepvállalás és kontroll, amelynek egy FM-be integrált, lecsupaszított NFA nem tudna eleget tenni.
