Jövő héten ismét együtt a hazai agrárszakma az Agrárszektor konferencián Siófokon!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Nagy István, Áder János, Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Jelentésünk középpontjában ezek a kérdések állnak: Kik e támogatási politika kedvezményezettjei? Hogyan lehet részt venni e támogatási rendszerben? Minek alapján minősül támogathatónak egy földterület? Vizsgáljuk azt is, hogy a rendszer mennyiben szolgálja a termelők jövedelemtámogatásának, illetve a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és környezeti állapotban tartásának céljait.
A Számvevőszék megállapítása szerint az SPS hozzájárult a KAP két fent említett célkitűzésének megvalósításához. Ugyanakkor az ellenőrzés általános következtetése szerint a rendszer alkalmazása során egyes kérdések is felvetődnek:
- azt, hogy ki lehet a rendszer kedvezményezettje, úgy határozták meg - illetve ezt a meghatározást azután úgy alkalmazták -, hogy olyan személyek vagy gazdálkodó szervezetek is részesülhettek SPS-kifizetésben, akik mezőgazdasági tevékenységet nem vagy csak csekély mértékben végeznek. A Számvevőszék által feltárt egyes esetekben a rendszer olyan piaci szereplőket ösztönzött beruházásra, akik nem annyira a gazdálkodásban, mint inkább az SPS által garantált nyereségben voltak érdekeltek;
- egyes tagállamokban az új gazdálkodók belépését gyakran hátráltatják a támogatási jogosultsághoz való hozzáférés jelenlegi feltételei (a jogosultság megvásárlása jelentős befektetést igényelhet);
- pontatlan annak meghatározása, hogy milyen földterületek, illetve mezőgazdasági tevékenységek jogosultak uniós támogatásra. Ebből következően a gazdálkodók úgy is részesülhetnek kifizetésekben, hogy nem végeznek állapotfenntartást; az SPS-támogatás szintje nem kapcsolódik közvetlenül a föld jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartásával járó költségekhez;
- jelenleg az Unió tagországaiban az SPS-nek mintegy húsz különböző változatát alkalmazzák. A gyakoribb változat (a történeti modell) szerint a támogatás összegét annak alapján számítják ki, hogy a termelő mennyit kapott a 2000-2002 közötti években. Az idő múlásával a kifizetések szintje elszakadt az egyes régiók jelenlegi, eltérő gazdálkodási feltételeitől;
- az SPS rendszer fő haszonélvezője néhány nagyméretű kedvezményezett.
Megállapításai és következtetései alapján a Számvevőszék több ajánlást is megfogalmazott a Bizottság számára, többek között a következőket: elsősorban "aktív" termelőket részesítsen támogatásban; határozza meg pontosabban, hogy mely földterületek, illetve mezőgazdasági tevékenységek támogathatóak, hogy így ki lehessen zárni a támogatás köréből a mezőgazdasági termelékenységet nem növelő tevékenységeket, illetve az olyan parcellákat, ahol nem folyik mezőgazdálkodás. Javasolja továbbá, hogy vegyék figyelembe a környezet megőrzését vagy javítását szolgáló tevékenységek költségeit is. Végezetül a Számvevőszék azt javasolja, hogy a jogosultságok kiszámításakor az Unió különböző régióira jellemző jelenlegi termelési viszonyokat vegyék alapul, és igyekezzenek a támogatásokat egyenletesebben elosztani a termelők között.
