Az Európai Bizottság a mai napon jogszabályjavaslatot terjesztett elő azzal a céllal, hogy jelentősen javuljon az ÜHG-kibocsátással kapcsolatos nyomon követés és jelentéstétel, méghozzá olyan mértékben, hogy teljesüljenek a 2013 és 2020 közötti időszakra szóló uniós éghajlat- és energiapolitikai jogszabálycsomag által támasztott új követelmények.

Connie Hedegaard, az Európai Unió éghajlat-politikai biztosa így fogalmazott: "A ma előterjesztett javaslat javít a benyújtott adatok átláthatóságán, összehangoltságán és minőségén, s így hozzájárul a kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatban kitűzött céljaink teljesítésének pontosabb nyomon követéséhez. A javaslatnak köszönhetően egyebek mellett a földhasználatból, földhasználat-megváltoztatásból és erdőgazdálkodásból (LULUCF), valamint a légi és tengeri közlekedésből fakadó kibocsátások is nyomon követhetővé, dokumentálhatóvá válnak. Reményeink szerint az új szabályok példaértékűek lesznek a nemzetközi éghajlat-politikai tárgyalások kontextusában, és az átláthatóság terén viszonyítási alapul szolgálnak majd a fejlett országok számára az éghajlatváltozás megfékezése érdekében tett minden lépéskor."

Az EU és a tagállamok egy 2004-ben elfogadott határozat 1 alapján már közösen ellenőrzik és dokumentálják az ÜHG-kibocsátásokat. Évente jegyzéket készítenek az üvegházhatást okozó gázokról, amely alapján fel lehet mérni, hogy hol állnak a Kiotói Jegyzőkönyvben foglalt célkitűzések teljesítésében. Ezenkívül ÜHG-előrejelzések céljából is gyűjtenek adatokat, amelyeket azután a kibocsátás csökkentését szolgáló politikákkal és intézkedésekkel együtt közzé is tesznek.

A jelenlegi szabályozás javarészt a Kiotói Jegyzőkönyvből eredő követelményeken alapul. A rendeletjavaslat növeli a már meglévő nyomon követési és jelentéstételi mechanizmus hatékonyságát, összhangban a 2009. évi éghajlat- és energiapolitikai csomag követelményeivel. A Kiotói Jegyzőkönyvhöz képest egy lépéssel tovább megy: növeli a benyújtott adatok és információk átláthatóságát és gondoskodik az éghajlatváltozással kapcsolatos uniós kötelezettségvállalások követéséről.

A javasolt módosítás fő célkitűzései a következők:

a földhasználatból, földhasználat-megváltoztatásból és erdőgazdálkodásból (LULUCF), val amint a légi és tengeri közlekedésből, illetve egyéb ágazatokból származó kibocsátások kezelése révén tovább gazdagítani az innovatív uniós éghajlat-politikai eszköztárat;

segítség az EU és tagállamai számára a 2013 és 2020 közötti időszakra vállalt kibocsátáscsökkentés irányába tett előrelépések nyomon követéséhez;

a jelentésekben szereplő adatok minőségének további javítása;

annak biztosítása, hogy az EU és tagállamai teljesítsék jelenlegi és jövőbeni nemzetközi kötelezettségeiket és vállalásaikat a nyomon követés és a jelentéstétel terén. A jelentéstétel egyúttal kiterjed majd a fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi és technikai támogatásra, valamint a 2009-es Koppenhágai Megegyezéssel és a 2010-es Cancúni Megállapodásban vállalt kötelezettségekre is;

új működési szabályok életbe léptetése az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) keretében elárverezett kibocsátási egységekből származó bevételek felhasználásának tagállami jelentésére. A tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy az ilyen árverések bevételeinek legalább a felét az éghajlatváltozás megfékezésére irányuló uniós és harmadik országbeli intézkedésekre fordítják.

A nyomon követést szolgáló rendszer felülvizsgálata ki fog terjedni a kibocsátások nemzeti hatóságok által végrehajtott ellenőrzésére és dokumentálására. Ahhoz, hogy a javaslatból alkalmazandó jogszabály legyen, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak azt el kell fogadnia. Az EU ETS hatálya alá tartozó létesítményeket működtető vállalkozásokra külön végrehajtási jogi aktus útján, külön nyomon követési és jelentéstételi rendelkezések kerülnek majd bevezetésre

(lásd: http://ec.europa.eu/clima/news/articles/news_2011110901_en.htm )

Brüsszel, 2011.11.23.