Az eredmények szerint a puhatestűek, az édesvízi halak és a szövetes növények most már a "fenyegetett" kategóriába tartoznak. A nagyjából 6000 fajra kiterjedő felmérés rámutatott arra, hogy az édesvízi puhatestűek 44%-át, az édesvízi halak 37%-át, a kétéltűek 23%-át, a szárazföldi puhatestűek 20%-át, a csúszómászók 19%-át, az emlősök és a szitakötők 15%-át, a madarak 13%-át, a szaproxilofág bogárfajok 11%-át, a lepkék 9%-át és a szövetes növényfajok 467 faját veszély fenyegeti.

Janez Potoènik, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa így nyilatkozott: "Európa és a világ népességének jóléte a természet által biztosított termékektől és szolgáltatásoktól függ. Ha nem kezeljük az állománycsökkenés okait, illetve nem hozunk sürgős intézkedéseket annak megállítására, nagy árat fizethetünk érte."

Az édesvízi puhatestűek alkotják az értékelt fajok legfenyegetettebb csoportját. Az egykor igen elterjedt spanyol gyöngykagyló ( Margaritifera auricularia ) most csak Franciaország és Spanyolország néhány folyójában található meg. Az 1980-as években szinte kihaltnak tekintették, jelenleg "súlyosan veszélyeztetett" a besorolása. A spanyol gyöngykagyló azon két faj egyike, amelyekre vonatkozóan európai szintű cselekvési terv készült. Most is folyamatban vannak olyan természetvédelmi programok, amelyek reményt keltenek a faj fennmaradásával kapcsolatban.

" A számadatok megerősítik, hogy az európai puhatestűek állapota aggasztó - jelentette ki Annabelle Cuttelod, az Európai Vörös Lista IUCN-koordinátora. - Ha figyelembe vesszük, hogy az édesvízi halak és a kétéltűek helyzete is súlyos, láthatjuk, hogy Európa édesvízi ökoszisztémáit komoly veszélyek fenyegetik, amelyek elhárítására azonnali természetvédelmi intézkedéseket kell hozni."

Az édesvízi halak állapota is aggasztó, amit főleg a környezetszennyezés, a túlhalászás, az élettér zsugorodása és a nem őshonos fajok térhódítása okozott. A tokfélék különösen veszélyeztetettek, mivel a nyolc európai tokfaj közül hét most már "súlyosan veszélyeztetett" besorolású.

A szövetes növények kate góriájába tartoznak a haszonnövények vadon termő rokonai, amelyek ugyan létfontosságúak az élelmiszerbiztonság szempontjából, természetvédelmi szempontból gyakran mellőzöttek. A súlyosan veszélyeztetett Beta patula a termesztett répafélék közeli vadon élő rokona, amely fontos génforrás a vírusokkal szembeni ellenállóképesség fokozása szempontjából. Más termesztett növények közül a cukorrépa, a búza, a zab és a saláta természetvédelmi helyzete is aggasztó, amelyek gazdasági szempontból fontos haszonnövények Európában.

Mindazonáltal vannak jó hírek is, és a felmérés kihangsúlyozza a jól kialakított természetvédelmi intézkedések sikerét. Számos faj, amely az uniós élőhelyvédelmi irányelv révén védelmet élvez, és amelynek élőhelye a védett területek Natura 2000 elnevezésű hálózatán belül található, most nagyobb túlélési esélyekkel rendelkezik. A Centranthus trinervis , egy Korzikán őshonos növény besorolása "súlyosan veszélyeztetett"-ről "veszélyeztetett"-re változott annak köszönhetően, hogy a faj egyetlen ismert élőhelye szigorú védelemben részesült. Ezen túlmenően az invazív fajok - például növények, kecskék és patkányok - visszaszorítása az utóbbi 10 évben kedvező hatást gyakorolt a Madeirán élő, veszélyeztetett szárazföldi csigák többségére.

Háttér-információk

Az Európai Vörös Lista - amely ugyanolyan kritériumok szerint készül, mint a kihalással fenyegetett fajok tekintetében az IUCN által összeállított vörös lista, de csak Európára vonatkozik - nagyjából 6000 Európában élő faj (emlősök, hüllők, kétéltűek, édesvízi halak, lepkék, szitakötők, valamint a bogarak, puhatestűek és szövetes növények meghatározott csoportjai) természetvédelmi helyzetéről ad áttekintést. A lista azonosítja a regionális szinten kihalással veszélyeztetett fajokat azért, hogy természetvédelmi intézkedéseket lehessen hozni helyzetük javítására. Az Európai Vörös Listát elsősorban az Európai Bizottság finanszírozza. A fajokat a nyolc veszélyeztetettségi kategória egyikébe sorolják. A "súlyosan veszélyeztetett", "veszélyeztetett" vagy "sebezhető" kategóriába sorolt fajokat átfogóan "fenyegetett" fajoknak hívjuk.

A lista összeállításában az IUCN Global Species Programme, az IUCN európai regionális hivatala, az IUCN Species Survival Commission és annak európai hálózata, valamint néhány partner, a Butterfly Conservation Europe, a European Invertebrates Survey és a berni Természeti Múzeum (Svájc) vett részt.

Az EU az idén májusban elfogadott új biodiverzitási stratégiával reagál az édesvízi halakat, a puhatestűeket és a biológiai sokféleség más formáit fenyegető veszélyekre. Az ambiciózus új stratégia arra irányul, hogy az EU-ban 2020-ig megállítsa a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások csökkenését. Hat fő cél és 20 cselekvés szerepel benne, amelyek mind elősegítik, hogy Európa megvalósítsa célkitűzését. A célok az alábbiakra terjednek ki:

az uniós természetvédelmi jogszabályok teljes körű végrehajtása a biológiai sokféleség védelme érdekében,

az ökoszisztémák hatékonyabb védelme és a zöld infrastruktúra fokozottabb használata,

fenntarthatóbb mezőgazdaság és erdészet,

a halállományokkal folytatott jobb gazdálkodás,

az invazív idegen fajok szigorúbb ellenőrzése,

nagyobb uniós hozzájárulás a biológiai sokféleség globális csökkenésének megfordításához.

További információ:

További részletek: http://ec.europa.eu/environment/nature/conservation/species/redlist és http://www.iucnredlist.org/europe .

A kapcsolódó hírvideó itt érhető el: tvlink.org