A víz által előidézett talajerózió Európában a becslések szerint 1,3 millió km² méretű területet érint, amely Franciaország területének a 2,5-szerese. A talajromlás csökkenti élelmiszer-termelési kapacitásunkat, valamint gyengíti képességünket az aszályok és árvizek megelőzésére, a biológiai sokféleség leépülésének megállítására és az éghajlat-változás kezelésére. Ezeket a főbb megállapításokat tartalmazza az az európai talajjal kapcsolatos szakpolitikáról és tudományos szempontokról szóló két új jelentés, amelyet az Európai Bizottság terjesztett elő.

Janez Potoènik környezetvédelmi biztos így nyilatkozott: "Ezek a jelentések kiemelik, mennyire fontos, hogy megőrizzük az európai talajokat, ha meg akarjuk óvni a minőségi élelmiszer és a tiszta talajvíz tartalékait, az egészséges rekreációs területeket, illetve ha csökkenteni kívánjuk az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A talajból származó erőforrásokat fenntarthatóbb módon kell felhasználnunk. Ennek legjobb módja egy közös, uniós szintű koncepció alkalmazása lenne. A Bizottság előterjesztette jogalkotási javaslatait, és remélem, hogy új jelentéseink cselekvésre sarkallják majd a Tanácsot és a Parlamentet."

A jelentések szerint cselekedni kell annak érdekében, hogy megállítsuk az európai talajok állapotának jelenlegi romlását. Az erózió, a talaj vízzáróvá tétele és a savasodás mind fokozódtak az elmúlt évtizedben, és a tendencia várhatóan folytatódni fog, hacsak nem kezeljük az olyan kihívásokat, mint amilyen a növekvő talajhasználat, a természeti erőforrások pazarló felhasználása és a talaj szervesanyag-tartalmának megőrzése. A szakpolitikai jelentés szerint öt évvel a talajvédelemről szóló tematikus stratégia elfogadása után még mindig nem valósult meg a talajminőség szisztematikus európai ellenőrzése és védelme. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi intézkedések nem elegendőek ahhoz, hogy Európában minden talajnak megfelelő szintű védelmet biztosítsunk.

Az uniós szintű cselekvés előkészítése keretében a Bizottság a talajromlás veszélyére figyelmeztető kezdeményezések, valamint az ezzel összefüggő kutatási és monitoringprojektek támogatásán fáradozott: ilyen például a LUCAS, a felszínborításra, a földhasználatra és az agrár környezetvédelmi mutatókra vonatkozó Eurostat-felmérés. A Bizottság folytatta arra irányuló erőfeszítéseit is, hogy a talajvédelem más uniós szakpolitikák - többek között az agrár- és vidékfejlesztési politika - szerves részévé váljon. A 2007-2013-as időszakban a kohéziós politika keretében 3,1 milliárd eurót különítettek el az ipari telepek és a szennyezett földterületek rehabilitációjára. A legnagyobb finanszírozást erre a célra Magyarország, a Cseh Köztársaság és Németország különítette el (sorrendben 475 millió, 371 millió és 332 millió euró).

A talajromlás kezelésére irányuló, folyamatban lévő intézkedéseken túlmenően a Bizottság támogatni kívánja a kutatást és a talajmonitoringot, véglegesíteni fogja a talaj vízzáróvá tételére vonatkozó iránymutatásokat, továbbá azt is tervezi, hogy a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó irányelv soron következő felülvizsgálata során a jogszabályban megpróbálja jobban érvényesíteni a talajjal kapcsolatos megfontolásokat. A Bizottság ezenkívül az EU éghajlatváltozással kapcsolatos 2020-as kötelezettségvállalásának részeként javasolni fogja a földhasználatból, földhasználat-megváltoztatásból és erdőgazdálkodásból (LULUCF) származó kibocsátások elszámolását.

A "The state of soil in Europe" című tudományos jelentést az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja bocsátotta közre az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel együttműködésben. A jelentés átfogó képet nyújt a talajerőforrásokról és a talajromlási folyamatokról jelenleg rendelkezésre álló ismereteinkről. A jelentés arra a következtetésre jut, hogy további kutatásra és adatgyűjtésre van szükség ismereteink bővítéséhez, valamint ahhoz, hogy felhívjuk az emberek figyelmét a talaj fontosságára.

Következő lépések

A Bizottság most felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy terjesszék elő a szakpolitikai jelentésről alkotott véleményüket.

Előzmények

Az Európai Bizottság 2006-ban elfogadta a talajvédelemről szóló keretirányelvet, amely behatóan foglalkozik a talajvédelem kérdésével, beleértve annak országhatárokon átnyúló vonatkozásait is. Az irányelv célja a talaj termőképességének biztosítása (különösen az élelmiszertermelés végett), az emberi egészséget és környezetet fenyegető kockázatok csökkentése, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és az azokhoz való alkalmazkodás elősegítése, valamint a talaj-helyreállítással kapcsolatos üzleti lehetőségek serkentése. Az irányelv még mindig vita tárgyát képezi a Tanácsban és az Európai Parlamentben. Elfogadása után hozzá fog járulni a jelentésben kiemelt kritikus kérdések megoldásához.

(Európai Bizottság - Sajtóközlemény)