Jövő héten ismét együtt a hazai agrárszakma az Agrárszektor konferencián Siófokon!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Nagy István, Áder János, Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Júniusról júliusra a búza és a kukorica ára 25 százalékkal, a szójabab ára pedig 17 százalékkal emlekdtek. Egyedül a rizs ára csökkent 4 százalékkal. Az Egyesült Államokban a pusztító szárazság a termés jelentős mennyiségét elpusztította, míg Oroszországban, Ukrajnában és Kazahsztánban is nagy nagymértékben rontotta a termés minőségét. A Világbank szerint azonban az etanolszektor kukoricaigénye is nagymértékben hozzájárult a kukorica áremelkedéséhez, ami egyébként az amerikai kukoricatermelés 40 százalékát teszi ki. (Az európai etanolgyártók szerint azonban nem igaz az a vád, hogy a bioüzemanyag-gyártás miatt emelkednének a gabonaárak, erről itt olvashat.)
Veszélyben a legszegényebbek
A Világbank élelmiszerindexe - ami a nemzetközi kereskedelem alapján elemzi az élelmiszerárakat - 6 százalékkal volt magasabb a tavaly júliusinál, és 1 százalékkal állt magasabban a 2011 februári csúcsnál. Mivel ez a drasztikus áremelkedés a legszegényebb közösségeket sújtja a legsúlyosabban, ezér a Világbank azt javasolja a kormámyoknak, hogy tegyenek lépéseket ezeknek a közösségeknek a támogatása érdekében. "Nem engedhetjük meg, hogy a növelvő árak miatt alacsonyabb tápanyagtartalmú és rosszabb minőségű ételeket egyenek a gyerekek, miközben a szülők az iskolából is kiveszik őket, hogy a növekvő élelmezési költségeiket fedezni tudják." - mondta Jim Yong Kim, a Világbank elnöke.
Az észak-afrikai, a szubszaharai és a közel-keleti országok lakói vannak a legnagyobb veszélynek kitéve az áremelkedés miatt, mert a legtöbb élelmiszert importálják és a családok költségvetésének a legnagyobb része élelmiszerre megy el. Mozambikban például a kukorica ára 113 százalékkal emelkedett az elmúlt negyedévben, miközben Dél-Szudánban a cirok ára 220 százalékkal lett magasabb.
A G20 országok egyelőre nem avatkoznak be
Ugyan a bank szerint olyan mértékű áremelkedésre nem kell számítani, mint ami 2008-ban számos országban felkelésekhez vezetett, de vannak olyan további tényezők, amik miatt még magasabbra szökhetnek az élelmiszerárak. Ilyen lehet az, hogy az exportőrök pánikba esnek, az El Nino hevesebb lehet, csökken a termésmennyiség a déli féltekén is, illetve növekedhetnek az energiárak.
Közben a G20 országok bejelentették, hogy egyelőre nem terveznek semmilyen közös fellépést a növekvő élelmiszerárak miatt egészen addig, amíg az amerikai mezőgazdasági minisztérium ki nem adja szeptemberben az éves előrejelzését. Az Oxfam nemzetközi segélyszervezet szerint azonban a kormányoknak nem kellene az intézkedésekkel addig várnia, amíg a helyzet rosszabb lesz. "Ez a várakozó attitűd elfogadhatatlan, miközben tisztán látszanak a növekvő élelmiszerárak hatásai az élelmiszeriportra támaszkodó szegény országokban." - mondta az Oxfam GROW elnevezésű programjának a vezetője, Colin Roche.
Magyarországon is élelmiszerárhullám fog végigsöpörni szeptembertől, ami szinte minden alapvető élelmiszer - hús, tejtermékek, kenyér - árának az emekedését hozza. (Erről ebben az anyagunkban olvashat bővebben.) Éppen ezért a termelők és az élelmiszerfeldolgozók az alapvető élelmiszerek áfájának a csökkentését javasolják a kormánynak, ami azonban egyelőre még nem döntött a kérdésben, mert egyelőre hatástanulmányokat végeznek az ügyben, mondta múlt szerdán Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.