A támogatás visszavonások tételes, a jogszabályok betű szerinti jogszerűsége nem kérdőjelezhető meg. Elsősorban a gazdálkodók adminisztratív mulasztásai vezettek a szankciókhoz. Így jellemzően az, hogy a használt fölterületeket és a meglevő állatállományt nem jelentették be a nyilvántartásokba.

Más oldalról vizsgálva a tömeges támogatás visszavonásokat jóval mélyebb, rendszer szintű problémákkal találkozunk.

Az MVH a fokozatosság közigazgatási eljárási alapelvét nem veszi figyelembe az eljárások során. Így rögtön a legsúlyosabb szankciót, a támogatás visszavonását alkalmazza. Az eljárási törvény lehetővé tenné, hogy minimális bírság kiszabása mellett felszólítsák, kötelezzék a hibát elkövető gazdát a hibák kijavítására, az elmaradt bejelentések megtételére. A hibák kijavítását lehetővé tevő dokumentumok jellemzően a gazdáknál rendelkezésére állnak.

A fiatal gazda támogatás az ÚMVP rendszerében több ok miatt is speciális. Egyrészről az egyetlen előfinanszírozott intézkedés. Másrészről az összehasonlításban csekély támogatáshoz nagyon összetett elvárás és szankció rendszer kapcsolódik.

A támogatás első meghirdetésekor még nem volt gyakorlat az intézkedés végrehajtásában, sem annak későbbi ellenőrzésében. Így az első meghirdetés tekinthető egyfajta kísérleti programnak is, amit jól mutat a vonatkozó jogcím rendelet számtalan módosítása is.

Az első meghirdetésben érintett fiatal gazdák számára nem volt elérhető központi, speciális támogató, mentoráló, tanácsadó szolgáltatás. Ez igaz az ezt követő meghirdetésre is. A hibákat feltáró ellenőrzések is a megvalósítás harmadik évében kezdődtek, így ezek tapasztalatai sem tudtak beépülni a már eltelt időszak gyakorlatába. Lényegében az érintett gazdálkodók központi, szervezett segítség, adminisztratív támogatás nélkül kellett, hogy megvalósítsák a projekteket.

A projekt megvalósítás eleje egybe esett a gazdasági válság elmélyülésével. Ez szintén negatívan hatott, főleg az állattenyésztést vállaló gazdaságokra.

A nagy számú támogatás visszavonás az előbbiek miatt nemcsak a gazdálkodó hibája. Egyértelműen megvan az állami-közigazgatási szektor felelőssége is. Nem épültek ki azok a támogató struktúrák, amelyek biztosították volna az érintettek felkészülését és az információs visszacsatolást. Az AGRYA és az Irányító Hatóság között 2008. végén elindult ezt célzó projekt a 2010. évi kormányváltás után nem folytatódott. A kérelem beadásokat segítő tájékoztatási tevékenységet már nem követte a korábban tervezett mentoráló jellegű szolgáltatás a támogatást elnyert fiatal gazdák számára.

Jelenlegi helyzetben a tömeges visszavonások miatt ez az agrárpolitikai szempontból kiemelt fontosságú intézkedés halad a teljes csőd felé. Az MVH ellenőrzések reményteli fiatal gazdálkodói életpályákat törnek ketté, vagy lassítják le egyes gazdaságok fejlődését.

A kialakult helyezet jogilag viszonylag egyszerűen kezelhető a vonatkozó jogcím rendelet módosításával. Így javasolt a 67/2007. FVM rendelet módosítása úgy, hogy az üzemeltetési időszak első három évére vonatkozó, a vállalt üzemmérettől való elmaradást érintő szankció eltörlésre kerüljön (9.§ (8) bekezdés a) pont). Ezzel nem sérül a jogcím célja, miszerint életképes, fiatal szakemberek által irányított gazdaságok jönnek létre.
Nem az évente tervezett üzemméreteknek való megfelelés a jogcím alapvető célja, hanem 4 év alatt olyan üzemméretet elérő gazdaságok kiépítése, amelyek hosszú távon is fenntarthatóak és életképesek lesznek. Vitán felül jogos a szankció akkor, ha valaki a 4. évre sem képes elérni a vállalt üzemméretet.

Az előbbieken túl a hasonló helyezet kialakulását megakadályozhatja, ha elindul egy mentoráló jellegű szolgáltatás a támogatást elnyert fiatal gazdáknak. Ennek felépítésében az Irányító Hatósággal együttműködve az AGRYA kész szerepet vállalni.

(AGRYA)