Mindezek mellett a karácsonyi időszak leginkább a halételekről szól, azok közül is a pontyból készült halászlé a gyakoribb. Hazánk haltermelése éves szinten 23-24 ezer tonna közé tehető, ez körülbelül 10%-kal kevesebb mint a tavalyi termelői évben. Természetesen pontosabb adatokat csak a következő lehalászás után lehet majd tudni. Hozzátartozik, hogy a fenti mennyiségből az étkezési méretet elért példányok száma 17-19 ezer tonna körül alakul.
A ponty
Ha külön csak a pontyot nézzük, mely hazánk elsőszámú kedvence a halpiacon, akkor EU szinten már nem is ennyire kétségbeejtő a helyzet, nagyjából a Finnország fogyasztási mennyiségét közelítjük meg, ez főleg a már említett halászlének köszönhető, melyet nem csak karácsonykor, de az egész évben szívesen fogyaszt a magyar ember.
Az idei évben egyébként a ponty mennyisége is közel 10%-kal kevesebbre várható, mint amennyi tavaly volt. Ez azt jelenti, hogy étkezési pontyból a várható mennyiség idén 13-15 ezer tonna között fog alakulni, ami a teljes pontyállomány 75-80%-a. Ez természetesen csak a halgazdaságokra igaz, hiszen a nagy csapadék okozta belvizek a gazdasági tavakból az állomány egy részét kimosták, valamint az éghajlat hő változásai is kedvezőtlenül befolyásolták a halak fejlődését. Dr. Orosz Sándor elmondta, hogy idén sajnos pont akkor volt meleg, amikor nem kellett volna, és a hideg is rosszkor érte az állományt, melynek következtében a pontyok nem érték el az étkezési méreteket.
Hozzátette, hogy a természethez közeli tartásmódnak köszönhetően a magyar ponty kiváló minőségűnek számít a piacon, ez természetesen az árában is jelentkezhet. A nagy áruházakban jelenleg a ponty kilójáért 700 és 800 forint közötti árat kérnek.
Ilyenkor karácsony közeledtével egyébként gyakran lejjebb mennek a ponty árak, hiszen sok bevásárlóközpont úgynevezett "csaliterméknek" használja ilyenkor ezt a halat. Ezzel csak az a gond az elnök szerint, hogy a vevők várják ezeket az akciókat, és gyakorlatilag két hétre sűrűsödik a nyomás, mely olyan mértékeket is ölthet, hogy a halgazdaságok nem tudják időben kiszolgálni az igényeket.
Ehhez fontos tudni, hogy a ponty piaca nagyon szezonális, attól függetlenül, hogy az élő hal a mai korszerű technológiáknak köszönhetően, az egész évben elérhető ott, ahol akváriumokat telepítettek. Ettől függetlenül az utolsó negyed év komoly emelkedést mutat, a hazai ponty felvásárlás negyven százaléka történik ebben az időszakban.
Megtudtuk, hogy pontyból szinte egyáltalán nem jellemző az import, mivel a megtermelt mennyiség ki tudja szolgálni a hazai piacot, ráadásul nagyon szigorú szabályozás is vonatkozik a hal importjára, melynek csupán néhány ország felelne meg. Dr. Orosz Sándor elmondta, hogy ha volna is behozatal, csak olyan országokból tudnánk pontyot importálni, melyeknek az élelmiszer ellenőrzési szabályozása megegyezik a mi rendszerünkkel, jelenleg például a koi-herpesz vírusra vonatkozó szabályozás hazánkon kívül csak Írországra jellemző, pedig ezzel a vírussal nagyon kell vigyázni, hiszen a teljes hal állományt képes elpusztítani, mint ahogy azt kis híján tette is Németországban pár évvel ezelőtt, ők nem mertek vállalkozni a szűrésre, tudván, hogy állományukban előfordul a betegség.
Az exporttal már nincsenek ilyen problémák, de mégsem jellemző, esetekben, és főleg regionálisan előfordul, hogy egy termelőnek többletet sikerül termelni az adott igényekhez mérten, ilyenkor főleg Románia és Németország érdeklődik ponty iránt.
Az afrikai harcsa
De nem csak a ponty van jelen a hazai halpiacon. A Terméktanács elnöke elmondta, hogy jelenleg hazánkban a második legjelentősebb hal fajta az afrikai harcsa, mely nevével ellentétben mára teljes mértékben hazai anyaállományról szaporított termék.
Élő forgalomban nem nagyon találkozhat vele az ember a boltokban, inkább valamilyen, már előkészített formában kapható, az idei hazai mennyiség meghaladja az ezer tonnát. Sem import, sem pedig export nem jellemzi az ágazat ezen részét, a hazai mennyiség tökéletesen képes kiszolgálni a fogyasztók igényeit.
A busa
Az 1000 tonna feletti mennyiséggel épphogy megelőzi a harmadik helyen álló busát. Ez a mennyiség ebből a fajtából viszont már sok a hazai piacra, ezért jelentős exporttal számolhatunk. Az idei őszi kivitel például kifejezetten kedvező volt, hiszen közel 30%-át exportáltuk a teljes mennyiségnek, főleg Romániába, de Lengyelország is vevőnk volt.
A haltolvajok
Dr. Orosz Sándor elmondta, hogy a haltolvajok nagyon komoly problémát jelentenek az ágazat számára, a természetes vizekből történő lopás nem csak vagyon elleni bűn, de természetkárosító hatásai is vannak.
A tógazdaságok esetében a haltolvajlás már nem olyan egyszerű, hiszen ezeket a tavakat őrzik, illetve figyelik, viszont ez természetesen rengeteg pénzt őröl fel. Az elnök elmondta, hogy nagyon nehéz megmondani, hogy milyen mértékű a lopás, hiszen a gazdálkodás nem tudja, hogy tolvajlásról, vagy valamilyen természetes pusztulásról, esetleg madár, vagy vidra rablásról van-e szó. Akkor lehet lopásról beszélni, ha tettenérik az elkövetőt.
Állami részről kicsit sikerült hatást gyakorolni a haltolvajokra azzal, hogy mára elzárással büntethető ez a fajta bűncselekmény, ezzel szemben a gazdák mégsem tudják tökéletesen megvédeni magukat, hiszen ahogy azt a HALTERMOSZ elnöke is elmondta lapunknak, nem biztosítható a tógazdasági termelés, éppen amiatt, hogy rengeteg minden károsíthatja a szaporulatot.
