Magyarországon a sertés- és baromfitenyésztés mellett nagyon komoly hangsúlyt kapott a juhtenyésztés is annak idején. Mára azonban a helyzet korántsem ilyen jó, hiszen a magyar juh állomány komoly visszaesést mutatott az utóbb években.

1970-ig a juhtenyésztés elsőrendű célja a gyapjúfeldolgozó ipar nyersanyaggal való ellátása volt. Ekkor azonban a külföldi piaci alakulások lehetővé tették a komolyabb gyapjú importot hazánkba, minek következtében az itthoni tenyésztés ellehetetlenülése kezdett jelentkezni, így több gazdaságot is felszámoltak.

1980-ban azonban a külhon érdeklődni kezdett a juh hús iránt, így a magyar gazdaságok a hízlalást tűzték ki célul, hogy az ágazat megfelelően el tudja látni a hús exportját. A gond az volt, hogy az előzmények miatt hazánkban már nem volt megfelelő nagyságú az állatállomány. Ráadásul az élőállat külföldi értékesítése sem szolgálta megfelelően hazánk érdekeit, hiszen a vásárlók maguk válogathatták ki a legjobb példányokat.

Ennek következtében a 70-es évek 3,5-4 milliós juh állománya ma már nem éri el az 1 milliót sem.

Idén mégis reménykedhet az ágazat, hiszen az MVH "de minimis" néven támogatást nyújt az anyajuhtartással és tenyésztéssel foglalkozó, csaknem 6 ezer gazdálkodó részére. Ennek összege 2,6 milliárd forint. Ezt az összeget azok kaphatják meg, akik kifejezetten hús előállítás céljából tartanak anyajuhokat.

Az Európai Unió is segíti a magyar juhtenyésztőket, hiszen támogatást tett lehetővé 1146 ezer egyed anyajuh tartására. Ez azért is érdekes, mert ezt a mennyiséget nem éri el az állomány. A KSH adatai szerint 2010 decemberében összesen nem érte el a hazai anyajuh állomány a 900 ezer példányt.

Emellett nem szabad azt a tényt figyelmen kívül hagynunk, hogy a környező országok komoly konkurenciát jelentenek a hazai értékesítőknek, hiszen ha Románia helyzetét vesszük, náluk jelenleg az anyajuh állomány meghaladja a 12 milliós egyedszámot, így Románia EU-csatlakozása fenyegeti a hazai export sikerességét.

Ebből következik, hogy bár komoly hanyatlásban van máig az ágazat, a támogatások segítségével mégis van némi remény a magyar állattenyésztés ezen részének felélesztésére, mindenestre a környező konkurencia hatásainak kezelésére a támogatásokon kívül a gazdálkodók pozitívabb hozzáállása is szükséges lesz.