Az országgyűlés idén júliusban megszavazta a jövedéki törvény módosítását (2010. évi XC. Törvény egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról), melynek nyomán 2010. szeptember 27-től legálissá vált az otthoni pálinkafőzés, méghozzá jövedéki adó megfizetése nélkül.

Mióta a parlament megszavazta a salátatörvényt, sokan tévesen úgy hiszik, házi pálinkát bárki, bármilyen mennyiségben főzhet, korlátozás nélkül. A tévhiteket eloszlatandó, röviden összefoglaljuk a törvény egyes rendelkezéseit a házifőzéstől, a bérfőzetésen át, egészen az értékesítésre vonatkozó szabályokig.

Ki, mennyit és hogyan főzhet?

A törvénymódosítás értelmében a saját fogyasztásra szánt pálinkafőzésnél a főzést nem kell sehol előre bejelenteni, a 100 liter kapacitás alatti készüléket nem kell engedélyeztetni és 50 liter, 86 fokos párlatig (a liter és a szeszfok szorzatának század része a 43 hektoliterfokot nem haladhatja meg) jövedéki adót sem kell fizetni. A magánfőző által egy évben előállított párlat mennyisége ugyanakkor összesen nem haladhatja meg a 200 liter tiszta szesz mennyiséget.

Az otthon, vagy bérfőzésben készült pálinka el is adható. Értékesítést azonban csak regisztrációs számmal rendelkező, kistermelőnek minősülő személy folytathat, a saját gazdaság helyén folytatott vendéglátás, vagy falusi szálláshely-szolgáltatás során, méghozzá kizárólag zárjeggyel ellátott, legfeljebb kétliteres kiszerelésben. A párlatzárjegyek megrendelésére a hatósági felügyeletet ellátó megyeszékhelyi vám- és pénzügyőri hivatalnál van lehetőség, ahol a zárjegyek előállítási költségét is meg kell fizetni.

Értékesítés, valamint az 50 litert meghaladó házifőzés esetén az előállítást a vámhatóságnak három nappal korábban be kell jelenteni, és jövedéki adót meg kell fizetni. Ez hektoliterfokonként továbbra is 2761 forint jövedéki adót jelent, ami 1 liter 50 fokos párlat esetében 1380 forint. A bejelentést kizárólag írásban lehet benyújtani a vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon, vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban. A hatóság 5 munkanapon belül a bejelentett mennyiségre származási igazolványt állít ki, feltéve, hogy a magánfőző az adót megfizette.

Fontos tudni, hogy egy háztartásban akkor is csak 50 liter párlat állítható elő adómentesen, ha abban több magánfőző él, vagyis az adómentes mennyiséget a háztartásban élő magánfőzők nem vonhatják össze.

Mit mond a törvény a házi berendezésekről?

Az új törvény egyetlen kikötést tartalmaz a házi főzőberendezésekkel kapcsolatban, mely szerint maximum 100 liter üsttérfogatú lepárlót lehet használni, ez alatt azonban még regisztráltatni, bejelenteni sem kell sehol. Ez tehát azt jelenti, hogy a sufniban tárolt, házilag összetákolt berendezésekkel sem tilos a főzés, csak éppen a biztonság, és a párlat minősége nem garantált.

Az új, korszerű berendezések azonban nem olcsók: a 100 liter űrtartalmúak ára 230-300 ezer forint között mozog itthon, de akadnak 900 ezer forintos (duplafalú) lepárlók is.

Sokan persze külföldről szerzik be a szükséges berendezéseket: idén. még a törvény életbe lépése előtt rekord keresletről számoltak be a környező országok szakkereskedői, sokhelyütt szinte teljesen kifogytak a raktárkészletből. Ami a külföldi árakat illeti: a legolcsóbbak kint is több száz euróba kerülnek, míg az átlagméretű berendezések ára meghaladja az ezer eurót.

Könnyedén megspórolható azonban a beruházás összege a bérfőzdék szolgáltatásainak igénybevételével, ahol 50 literig szintén adómentes a főzetés, literenként hozzávetőleg 500-700 forintos költség mellett.

Ki ellenőriz?

A fenti szabályok olvasatán felmerül a kérdés: miként ellenőrizhető majd, hogy valóban a háztartásonként megengedett mennyiségű pálinkát főzi-e valaki, vagy sem? A válasz: nehezen. A jövedéki szabályokban meghatározottaknak ugyanis csak egy részét ellenőrzi a Vám- és Pénzügyőrség: többek között a bejelentési kötelezettség teljesítését, a párlat értékesítésére, elidegenítésére vonatkozó szabályok betartását (a párlat továbbra sem elajándékozható). A vámhatóság végzi például a bérfőzetőkre, vagy a magánfőzőkre vonatkozó bejelentések kivizsgálását is. Nem foglalkozik azonban a berendezések használatával kapcsolatos előírások ellenőrzésével, vagyis a desztilláló berendezés technológiai, műszaki paramétereit, alkalmazhatóságát és biztonságos használatának feltételeit nem vizsgálja.

Mi vár a szabálysértőkre?

Természetesen a fenti szabályokat be nem tartó magánfőzőket a törvény bünteti. Aki az adó-megállapításhoz szükséges adatok esetében valótlant állít 20 ezertől, 200 ezer forintig terjedő jövedéki bírsággal büntethető.

Aki házilag lefőzött pálinkáját nem kistermelőként, saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás, vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében értékesíti, arra a vámhatóság jövedéki bírságot szab ki.

Ezen túl a vámhatóság magánfőzésre használt desztillálóberendezést is lefoglalhatja.

Mi a helyzet a környező országokban?

A szeszfőzdék működése az EU-ban nincs közösségi szinten szabályozva, a tagországok saját hatáskörben alakíthatják ki a működés feltételeit. Romániában a tavaly életbe lépett szabályozás szerint minden háztartás 500 liternyi 50 fokos gyümölcspárlatot készíthet. A megengedett mennyiségen felül minden száz litert 375 euró adó terhel.

Ausztriában csak a bejelentett, bejegyzett gyümölcsterülettel rendelkező gazdálkodó tarthat otthon saját pálinkafőző berendezést, és 200 literig 50 százalékos adókedvezmény illeti. Értékesíteni pedig a bolttal, panzióval, szállóval rendelkező gazdának van joga, továbbá vidéki rendezvényeken adhatja el közvetlenül a fogyasztóknak. 

Svájcban szintén engedélyt kell kérni a házi lepárlókhoz, de 30 liter, saját használatra szánt párlat alatt jelentős adókedvezmények járnak.