A szabadföldbe ültetett növények önellátóbbak, hiszen a gyökereik számára gyakorlatilag korlátlan tér áll rendelkezésre, jóval messzebbről, vagy mélyebbről is vízhez és tápanyaghoz tudnak jutni. Egy kifejlett tök növény gyökereit ha egymás mellé tennénk, akkor azok hossza a 9-10 kilométert is elérheti. Ha ez a tök cserépben nevelkedik, közel sem lesz ennyi gyökere. A virágcserepekben, növényládákban tartott növények esetén a rendelkezésre álló hely korlátja a fő különbség, és e tartásmódból adódóan kicsit másképp is kell gondozni ezeket, mintha szabad földben lennének. Ám ennek is van előnye: a gyökerek koncentráltabban találhatók, így az öntözés is jobban célzott. A cserépben, vagy virágládában lévő növények áthelyezhetők, ami nagy előny az ősz közeledtével, hiszen az így tartott növényeket fóliasátorba, vagy akár a lakásba is bevihetjük és ezzel meghosszabbítjuk tenyészidejüket. Így augusztus végén-szeptember elején főleg a fűszernövényekből érdemes becserepezni, hogy azok ősz végére jól begyökeresedjenek, még a cserépben is fejlődjenek, majd az első fagyok előtt a konyhába kerüljenek.

Sokféle megoldás előnyökkel-hártányokkal

A cserepes növények esetén alapvető szempont, hogy minél nagyobb edénybe tudjuk ültetni ezeket, annál jobb. Bár minél nagyobb a növénytartó annál nehezebb a mozgatása, de a növény szempontjából az az előnyös. A több talaj több vizet és tápanyagot tud elraktározni, amiből növényeink táplálkozhatnak, így kisebb a veszély egy-egy elfelejtett öntözés esetén. A növények gyökere folyamatosan növekszik, és a lombozatukra ugyanez igaz. Az egyre több levélnek egyre több víz és tápanyag kellene, ám a gyökerek fejlődéséhez egyszer csak nincs több hely, tehát egyre kevesebbet tud ezekből felvenni. Egy ideig ilyenkor a nagy alátét tál is sokat segíthet hiszen, ha abban van víz, akkor onnan folyamatosan tud nedvesedni a fölötte a cserépben lévő föld. Ilyenkor a részbeni árnyékolás is sokat segíthet, mert ha folyamatosan tűző napon vannak a növények, akkor többet párologtatnak, amihez több víz kell, és ebből egy idő után kevés lesz a cserépben.

Egyszer csak muszáj átültetni

Amikor eljön az a pont, hogy a növény kinőtte a cserepét, akkor vagy át kell ültetni a növényt nagyobb cserépbe, vagy másik lehetőség, hogy a gyökérlabdáját megfaradjuk, ezzel új gyökerek képzésére serkentjük és a cserépben így felszabaduló helyet friss, tápanyagban gazdag földdel töltjük fel. További lehetőség - ami egy ideig működőképes - hogy a növény föld feletti részét rendszeresen visszametsszük, ezzel fenntartva az ideális a gyökér-lomb arányt. Hisz ha a gyökér már nem tud fejlődni, akkor az is megoldás, hogy elintézzük, hogy kevesebb lombfelületet kelljen ellátnia. Ez egy fűszernövénynél működik, egy balkonparadicsomnál már nem, mert utóbbinál a termés rovására menne ez a hajtáscsökkentés. Sok zöldség fajból vannak kompaktabb, kisebb növésű fajták, változatok. Jó, ha ilyet választunk a balkontermesztésre, vagy benti termesztésre hiszen így kisebb eséllyel, vagy később növi ki a helyét az adott növény.

Műanyag, vagy agyag?

A műanyag cserepek jobban felmelegednek, mint az agyagcserepek, és a kisebb cserepekre ugyanez jellemző a nagyobb méretűekkel szemben. Nyáron az is szükséges lehet, hogy a cserepet árnyékoljuk, vagy lesüllyesszük a talajba, hiszen a szabadföldben élő növényeknél is a gyökér a hűvösebb földben található, az nincs hozzászokva a forrósághoz, ami egy napon lévő cserépben érheti. Az agyagcserepek tehát hűvösebben tartják a gyökeret, jobban szellőznek, ám öntözés szempontjából a műanyag virágcserép a jobb, mert az öntözővízből nincs párolgási veszteség a falán keresztül. Most ültetünk, télen a szoba ablakából "szüretelünk".

Most alapozhatjuk meg késő őszi, kora téli balkon-, vagy szobai zöldségesünket. Ennek fajösszetételének tervezésekor ne csak a klasszikus kerti haszonnövényekben gondolkodjunk, hanem a rövid tenyészidejű fajokat is vegyük számításba, hiszen ezeknél nem jellemző, hogy kinőjék a helyüket. Vessünk mizunát, tépősalátát, madársalátát, tépőkelt, rukkolát és új-zélandi spenótot, mert ezek már 30-50 nap alatt szedhetők, majd utána újra vethetők. A nyár végén, kora ősszel bevetett cserepek, vagy a kertből tőosztással szaporított és cserépbe tett fűszernövények, levélzöldségek később fagymentes helyre kerülve még a tél elején-közepén is friss konyhai alapanyagokat szolgáltatnak majd "gazdájuknak".