Évről évre egyre kiszámíthatatlanabb az időjárás világszerte, ez alól pedig Magyarország sem kivétel. Egyre hektikusabban jelentkeznek a kései fagyok, az aszályok, felhőszakadások stb. Éppen ezért világossá vált, hogy alternatívákra, a szélsőséges időjárási körülményeknek is ellenállóbb növényekre van szükség a termesztés során is. Az egyik ilyen alternatíva épp a sáfrány lehet? Több forrásból is hallhattuk, hogy a sáfránynak kedveznek a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok - ez viszont nem teljesen fedi a valóságot.

Óriási biznisz lehet ez a gyümölcs itthon: alig termesztik, pedig aranyat ér

Matus Dóra, a Tolna megyei Birs birtok tulajdonosa elárulta az Agrárszektornak, miért döntöttek a birstermesztés mellett.

Lapunknak korábban a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (GYSZT) elmondta, hogy ez a növény alapvetően melegkedvelő, mediterrán származású, ezért termesztik elsősorban az ennek megfelelő éghajlatú területeken. A kiszámíthatatlan csapadékeloszlás azonban nem meglepő módon egyik növény számára sem ideális. A sáfrány ugyan melegkedvelő és szárazságtűrő, de nem mindegy, mikor van szárazság és mikor eső. A párás, csapadékos időben betegségek léphetnek fel, a gumó elrothad, valamint az erős téli fagyokat sem bírja.

A sokakat érdeklő kérdés: miért ilyen drága?

A sáfrány kétségtelenül luxusfűszernek számít, amit jól mutat az, hogy kilójáért milliókat kell fizetni. A kérdés, hogy mi teszi ennyire drágává? Többek között azért, rendkívül munka -és energiaigényes. Egy kilogramm sáfrányhoz mintegy 100 ezer darab bibére van szükség, ráadásul a bibéket kézzel takarítják be.

A magyarok is termeszthetnék ezt a luxusfűszert, mégse teszik: kilója milliókat érhet

Nem véletlenül kérik meg az árát ennek a fűszernek.

Nem gyerekjáték a termesztése

Az Agrárszektor korábban a Gyógynövény Szövetség és Terméktanácstól megtudta, hogy a sáfránynak nem a termőhelyi igénye a speciális. Közepes minőségű talajon, mediterránnak megfelelő éghajlati viszonyok között, mérsékelt vízellátás mellett termeszthető. A kézi munkaerő jelenti a szűk keresztmetszetet. Magyarországon már az ennél kisebb megerőltetést és fizikai igénybevételt jelentő mezőgazdasági és kertészeti munkára sem könnyű elegendő idénymunkást, kézi munkaerőt találni - gondoljunk például a cseresznyeszedésre és gyógynövénykultúrák betakarítására -, ez pedig annál sokkal komolyabb kézimunkaerő-szükségletet igényel. Már a telepítés is költséges, a szaporítóanyag beszerzése sem egyszerű, és mindezt 2-3 évente meg kell tenni, az állományok ugyanis nem tarthatók fenn hosszabb ideig a betegségek miatt 

A növénynek a virágait szedik le, és abból kicsipkedik a bibét, ami a tényleges termék. Ez pedig rendkívül lassú, sok kézi munkát igénylő folyamat, amit ráadásul kíméletesen kell végezni. Mindezen kívül igen kíméletes módon is kell szárítani, hagyományosan parázson szokták. Értékét növeli az is, hogy nem produkál túl nagy hozamot, hektáronként mindössze 3-20 kilogrammot lehet betakarítani. Ráadásul őszre (októberre és novemberre) esik, amikor más mezőgazdasági munkálatok is javában zajlanak, és az időjárás is kihívást jelenthet, mind a betakarítás, mind pedig a szárítás szempontjából.

Lábaink előtt hever az aranyat érő élelmiszer: ingyen van, de ezreket fizetünk érte

Ingyen terem ez a fejedelmi étel a magyar erdőkben, tart a szezonja, mégis horror áron kínálják a vidéki piacokon.

Ezeknek ne dőljünk be

A boltokba betérve szinte bárhol találkozhatunk sáfránnyal, ugyanakkor tulajdonképpen aprópénzért juthatunk hozzá. A Tescoban például 0,12 gramm 490 forint, az Auchanban 460 forint, és más boltokban is hasonló árakkal találkozhatunk. Ez pedig azért is lehet meglepő, mivel, mint említettük, a legdrágább fűszerek egyike. Ha ennyiért vásároljuk meg, biztosak lehetünk benne, hogy nem valódi sáfránnyal van dolgunk. A fűszert könnyen felismerhetjük, hiszen jellegzetes vörös, apró, vékony szálakból áll. Minél hosszabb, sötétebb, annál jobb, ám nem tartalmazhatja a bibének a virág szárában futó fehér, vagy sárgásfehér, alacsony hatóanyag és aromaanyag tartalmú részeit. Nem lehet benne porzódarab, sziromdarab, kosz, tehát semmilyen idegen anyag sem. Nem ritka az sem, sáfrányos szeklicével keverik, ami szintén értékcsökkentő lehet. A szeklice/hamis sáfrány egyébként enyhén keserű, és illatra, illetve ízre is teljesen más, mint a drága társa. A gasztronómián kívül a gyógyászatban és a gasztronómiában is használják.

Bárki termeszthetné Magyarországon is ezt a luxusfűszert: kilója akár milliókat is érhet

Ez a növény lehet a magyar termelők válasza a szélsőséges időjárásra.

Pöröghet a sáfránybiznisz Magyarországon is?

A GYSZT szerint itthon nem egyszerű felfuttatni egy új terméket és betörni vele a piacra. A sáfrány manuális leszüretelése miatt hazánkban már az ennél kisebb megerőltetést és fizikai igénybevételt jelentő mezőgazdasági és kertészeti munkára sem könnyű elegendő idénymunkást találni. A telepítés drága, a szaporítóanyag beszerzése pedig bonyolult, ha mindez nem lenne még elég, a felsoroltakat néhány évente meg is kell ismételni, hiszen az állományok nem tarthatók fenn hosszabb ideig. Magyarországon egyébként régebben jelentős volt a sáfránytermesztés, aztán viszont eltűnt az országból. A Kárpát-medence is jelentős sáfránytermesztő helyszín volt, csak a gyümölcstermesztés és a fűszerpaprika kiszorította.

Az azonban nem valószínű, hogy a jövőben ismételten felfut a sáfránytermesztés itthon annyira, mint korábban, ugyanakkor idegenforgalommal, turisztikával kombinálva színesítheti egy-egy régió termékpalettáját. A Dunántúl egyes területein folyik a kiskertekben sáfránytermesztés, ám ez egyelőre nem jelentős - pedig a földrajzi adottságok meglennének, de, mint említettük, egy sáfrányültetvény létrehozása igen költséges, nagy élőmunkaigényű és sok szempontból nagyon kockázatos vállalkozás.