Ez az, amit ismerni kell - Itt vannak a forradalmi újdonságok

agrarszektor.hu
Forradalmi technológiákról és innovációs eredményekről számoltak be hazai meghatározó cégek képviselői a Portfolio és az agrárszektor.hu közös szervezésű, Agrárium 2015 konferenciáján. A hibridkalászosokról, a drónokról, a talajművelési módszerekről, a nitrátérzékenységi problémákról és a fuzáriumfertőzés veszélyeiről volt szó.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Hibridkalászosok aktuális helyzete és jövőbeni kilátásai 

A hibridkalászosok jelenléte a növénytermesztésben egyre nagyobb jelentőségű, így például Magyarországon 30 ezer hektár feletti a hibridbúzával vetett területek nagysága - hangsúlyozta Blum Zoltán, a Saaten-Union Hungária Kft. ügyvezető igazgatója előadásában. Ha ennek arányát sikerülne növelni, hazánk számára komoly piaci potenciál nyílna meg az itthoni piacon és a környező országokban is. A hibridnövények változó piaci és környezeti feltételek között mutatnak nagyobb termésstabilitást és stressztűrést. Az úgynevezett heterózishatás miatt növekvő hozamokat produkálnak a fenntartható gazdálkodás veszélyeztetése nélkül. 

A szakember kitért a hibridrozs-, a hibridbúza- és a hibridárpa-termesztés eddigi eredményeire is. A rozs elsősorban a gyenge talajok növénye, ezért olyan hibridek előállítását célozták meg, amelyek alacsony költséggel, szélsőséges körülmények között is nagy termést hoznak. Az új generációs hibridrozsok akár 120-140 százalékos eredményt is hozhatnak, amely komoly terméstöbbletnek számít. Ezek a fajták gazdaságos alternatívát jelenthetnek a búzával vagy az árpával szemben.

A hibridbúzák termesztésének előnyei közé tartozik az új, robosztus genetika, a kiegyensúlyozottabb termésszint, a nagyfokú általános betegségtolerancia, a jó stressztűrő képesség és a stabil áruminőség is. Emellett a gyökérzet nagyobb, miközben nő a föld feletti biomassza is.

Évente 2000 új hibridet állítanak elő, 250 anyai és 40 apai vonallal. Az elismerés előtt három évig ellenőrzik a stabilitást és a minőséget, illetve azt, hogy szántóföldi körülmények között megfelelő-e a költségszint és a termőképesség - tette hozzá az ügyvezető igazgató.

2013/14-ben negyedmillió hektáron vetettek hibridbúzát Európában. A szakember szerint csupán a korlátozott mennyiségű vetőmag akadályozta meg a további térhódítást, illetve az, hogy korábban csak Franciaországban volt vetőmag-előállítás.

Drónok a mezőgazdaságban

A pilóta nélküli repülőgép, vagyis a drón eredetileg katonai célokra fejlesztett olyan repülőeszköz, amely valamilyen ön- vagy távirányítással (leggyakrabban mindkettővel) rendelkezik. A mezőgazdaságban használt drónok a földterületek hatékony, rövid idő alatti felmérését teszik lehetővé. A nedvességtartalomtól kezdve a tápanyagtartalmon és a tömörödöttségen át rengeteg információ gyűjthető össze akár egyetlen felszállással is, amelynek a költsége elenyésző. A drónok arra is lehetőséget teremtenek, hogy a szakemberek valódi HD minőségű képeken élőben, késedelem nélkül tekintsenek át egészen nagy területeket, akár tíz kilométer feletti távolságról. Ez áradások,illetve belvíz és erdőtűz esetén is hasznos lehet.

Az Agrárin Kft. 1995 óta van jelen a magyar piacon. Az osztrák-magyar vegyesvállalat különböző, mezőgazdaságban használható agrárinformatikai fejlesztésekkel és alkalmazásokkal foglalkozik. Mátrai Zoltán ügyvezető igazgató az Agrárium 2015 konferencián tartott előadásában mutatta be a mezőgazdaságban használt drónok jelentőségét. 

A berepülés módja szerint beszélhetünk repülő, copter és vegyes változatról. A repülő 1,5 méteres fesztávval rendelkezik, a helikopterre emlékeztető copter 4-8 rotorral működik, míg a vegyes változat a mozgásában ötvözi a kétféle technikát. A legstabilabbnak a repülő változat számít.

A drónt a beépített szoftver teszi alkalmassá a precíziós gazdálkodásra, mivel feldolgozza a beérkező információkat, ezzel hasznos képet nyújtva a gazdálkodóknak a területekről - fogalmazott Mátrai Zoltán. Példaként említette, hogy infravörös felvétellel meg lehet figyelni egy rovarkártétel mértékét, mivel a megtámadott növény víztartalma megváltozik, és így az arról készített kép is módosul.

A szakember szerint a drónok használatakor fontos a személyi és tárgyi biztonsági követelmények betartása. Jelenleg ha valaki drónt akar alkalmazni, már egy hónappal korábban be kell jelentenie azt. A használatra vonatkozó szabályozás még csak most körvonalazódik.

Az aranyat érő talaj - forradalmi technológiák a növénytermesztésben

A magyar talajok tulajdonságai különlegesek, de mai állapotuk nem jó. A felkészültség és a szakmai információk hiánya, illetve a nem megfelelő bánásmód egyaránt szerepet játszik abban, hogy mára ilyen helyzet alakult ki - jelentette ki Dr. Michéli Erika, a Magyar Talajtani Társaság elnöke, a Szent István Egyetem egyetemi tanára.

Nyárádi Attila, a Framest Kft. ügyvezető igazgatója úgy vélte, fontos lenne, ha a talajművelési gépek kiválasztásánál a gazdálkodók a praktikusságra törekednének. Michéli Erika szerint a gépek mellett az is lényeges, mikor viszik ki a gépeket a talajokra. 

A talajok fuzáriumfertőzöttsége

A talajállapot és a talajkémhatás romlása alapvető probléma - szögezte le Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezető igazgatója. A tarlómaradványok rothadása visszafordíthatatlan károkat okoz, és a hagyományos talajműveléskor nem figyelünk arra, hogy megóvjuk talajaink mikroorganizmusait. Pedig az elmúlt tíz év statisztikai adatai is világosan jelzik, hogy akadnak problémák.

Michéli Erika elmondta, hogy egészen az 1920-as évekig nem tudták mérni a kémhatást, sok ember éhezett annak ellenére is, hogy jó talajaik voltak. Pedig ez az egyik legkönnyebben orvosolható probléma. Nyárádi Attila szerint itthon rengeteg a rossz talajművelési döntés, elsősorban a tudás és a szaktanácsadói hálózat hiánya miatt. 

Nitrátérzékeny területek

Magyarország területének 70 százaléka nitrátérzékeny. Michéli Erika szerint a hazai szabályozás szigorúbb sok más környező országénál. Ezzel egyetértve Sándorfy András, a Dow AgroSciences Hungary Kft. marketing vezetője hozzáfűzte: ezek csak keretszabályok, amelyeket minden tagállamnak kötelessége betartani, miközben saját elbírálást is kialakíthat. Magyarországon viszonylag szigorú a szabályozás, szigorúbb, mint azt az uniós irányelvek megkövetelnék- "pápábbak lettünk a pápánál" - érzékeltette a helyzetet Sándorfy. 

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?