Rangos Agrárdíjak az Agrárszektor 2025 konferencián!
A Portfolio Csoport az idén 13. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A decemberi rendezvényen immár 11. alkalommal adjuk át tíz kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.
Nevezzen Ön is szeptember 15-ig!
Stratégiai partnerségi megállapodást kötött a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a gyógynövény szakma képviselőivel - jelentette be a tárca élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács szakmai napján.
Kardeván Endre kiemelte: a stratégiai megállapodás célja, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek segítik a magyar gyógynövény szakma régi hagyományainak továbbvitelét, de az új technológiai és piaci kihívásokra is megfelelő választ adnak.
Ezen a területen Európában keresleti piac van: évente mintegy 7 százalékkal nő az igény a jó minőségű természetes gyógynövények iránt - mondta Kardeván Endre. Hozzátette, hogy a kiélezett piaci versenyben nem elegendő magas minőségű gyógytermékeket előállítani, a sikerhez átfogó piaci és reklámstratégia is szükséges.
Czirbus Zoltán, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács elnöke az MTI-nek elmondta: a szövetség becsült adatai szerint - az elmúlt három év átlagában - évente mintegy 20 ezer tonna szárított gyógynövényt dolgoznak fel az országban. A Magyarországon feldolgozott gyógynövények 70 százaléka vadon termő növények gyűjtéséből származik.
A gyógynövénytermő terület nagysága 18-21 ezer hektár. A termesztett növények közül az elnök megemlítette a mustárt, az édesköményt, a mákot, a citromfüvet, a borsmentát, a kakukkfüvet, a körömvirágot, továbbá a fehérmályvát, amelyek termesztési technológiái a szántóföldi termesztéstől a háztájiban való előállításig terjednek.
Magyarországon 110-120 gyógynövényfaj gyűjthető. Gyűjtésből legnagyobb tömegben a vadgesztenye származik, de gyűjtik az erdei csalánt, a csipkebogyót, az aranyvesszőt és a kamillát is.
Magyarországon mintegy 5 ezer ember foglalkozik gyógynövény-gyűjtéssel, termesztéssel pedig mintegy 25 cég. Ők további 1500-2000 embernek adnak munkát az elsődleges feldolgozásban.
Magyarországról a gyógynövények 70-80 százaléka alapanyagként kerül ki. A fennmaradó hányadot dolgozzák fel, például illóolajokat állítanak elő.
Az ágazatban a gyűjtés és a termesztés éves árbevétele mintegy 10 milliárd forint. A nagy feldolgozottsági fokú, nagy hozzáadott értéket képviselő gyógynövénytermékekből évente további mintegy 40-50 milliárd forintos árbevétel származik.
Czirbus Zoltán emlékeztetett arra, hogy elkészült a gyógynövény ágazati stratégia, amelynek fontos eleme, hogy a mostani uniós költségvetési ciklus végére Magyarországon a gyógynövény-termőterület a másfélszeresére nőjön, elérje a 30 ezer hektárt. A gyűjtött és termesztett növények mennyiségét pedig 25 százalékkal kívánják emelni, 20 ezer tonnáról 25 ezer tonnára. Ehhez mintegy 10 milliárd forintos többletforrásra volna szükség, ami lehetne például pályázati pénz - mondta a terméktanács elnöke.
Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek beszélt arról, hogy a közfoglalkoztatás egyik "projektlába" a mezőgazdaságban a növénytermesztés, illetve az állattenyésztés. Több önkormányzat is foglalkozik gyógynövény-termesztéssel, illetve gyűjtéssel, ezeket a programokat a BM szeretné támogatni a Gyógynövény Szövetséggel és Terméktanáccsal együttműködve.
