Bár idén a tavalyi évhez képest jelentősen több - mintegy 5 millió tonna - búza termett Magyarországon, a termelőknek mégis fő feje - elsősorban a felvásárlási árak zuhanása miatt. Az árzuhanás hátterében két fő ok áll: egy szabályozói módosítás miatt csaknem 1-1,5 millió tonna búza értékesítése esett ki időlegesen, ezzel párhuzamosan pedig hagyományos versenytársaink - a régiós és a fekete-tengeri országok - idei kiváló búzatermése miatt a legfontosabb európai exportpiacainkon is jelentős hátrányba kerültünk. A felvásárlási árak a tavalyi évhez képest jelentősen alacsonyabban - 38.000-44.000 - forint/tonna körül indultak. Piaci szereplőket kérdeztünk a hazai búzapiacról.

Netye Mikós, Sikér Malomipari Zrt., kereskedelmi és termelési igazgató

Idén megközelítőleg 1,1 millió hektáron, hektáronkénti 4,7 tonnás terméshozammal mintegy 5,1 millió tonna búzát takarítottak be. Az idei minőség a tavalyihoz képest egy kicsit gyengébb, igaz, a tavalyi év kiemelkedően jónak számított. A betakarított mennyiség döntő hányada, mintegy 70-75 százaléka malmi búza lett (a malmi búza minőségi paraméterei: sikér-28-től, fehérje - 12-től - a szerk.). Az áthúzódó készlet a korábbi évek átlagának megfelelő, pár százezer tonna körülire tehető.

A felvásárlási árak a tavalyi évhez képest alacsonyabban - 38.000-44.000 - forint/tonna körül indultak, a két szélsőérték a takarmány és a javítóbúza árát jelöli (javítóbúzáról 32-es sikértartalom, illetve 14-es fehérjetartalom felett beszélhetünk - a szerk.). A betakarított tételek esésszáma általában 300 feletti, míg a terülés 1-3 körüli, ami ugyancsak jónak mondható. A fuzáriummal idén nincs gondunk, a gomba csak elvétve támadta meg a táblákat. Bár a Dunán felhajóztatott (messzebbi külpiacokról importált) búza kereskedelme nem jelentős, elvétve előfordul, az ár ebben az esetben 46.000 - 47.000 forint/tonna körül alakul kikötőbe leszállítva (elsősorban a bajai és a csepeli kikötőbe).

Bár az őszi búza esetében az aratás már befejeződött, a felvásárlás nem indult be még igazán, és termelők a jelenlegi árszinteken egyébként sem lennének hajlandóak értékesíteni. A gazdák az árak emelkedésére apellálnak, amire azonban nem nagyon lehet számítani, mert a piac egyelőre erősen túlkínálatos. Ennek egyik oka az idén módosított vis major törvény, melynek következtében jelentős mennyiségek "ragadtak bent" a gazdálkodóknál.

A vis major törvény módosítása miatt kiesett - a korábbi gyakorlatnak megfelelően előszerződésben lekötött - mennyiség mintegy 1-1,5 millió tonnára rúg. Ez hatalmas volumen, ami azt jelenti, hogy a hazai exportalap az idei évben 2,5-3 millió tonna, és egyelőre nem látszik, hogy ez a többletmennyiség hol találja meg a helyét. Annál is inkább, mert a környező országokban nagy mennyiségű és jó minőségű búzát takarítottak be, így az európai exportpiacainkon hagyományos versenytársaink - a régiós és a fekete-tengeri országok (Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán, amelynek idén jelentősen nőt az exportra szánt búzamennyisége) - jelenleg előnyösebb pozícióban vannak.

A jelentősebb árnövekedést a hazai keresleti oldal lehetőségei sem valószínűsítik, ugyanis a malmok a megnövekedett költségek miatt (pl. a búzára, lisztre vonatkozó e-útdíj, adók) a jelenlegi lisztárak mellett már nem tudnak magasabb árat fizetni a búzáért.

Termelői szempontból értékelve az idei helyzetet elmondható, hogy az idei 4,7 tonna/hektár környéki termésátlag - bár a tavalyinál kisebb - még mindig tisztességes nyereséget biztosít a termelőknek. A termelés önköltsége egy 4-7 tonna hektáronkénti termésmennyiséget produkáló tábla esetében hektáronként nettó 130 - 200 ezer forint, így a jelenlegi felvásárlási árakkal számolva a gazdák átlagosan 170-300 ezer forint/hektáros árbevétellel számolhatnak (persze van, ahol magasabb az önköltség, de ott jóval többet invesztáltak a termőterületbe, ennek megfelelően a termésátlag is magasabb, 6-7 tonna/hektár lehet.) Ezen felül kapják a földalapú támogatást, ami ugyancsak jelentős bevételi forrás.

Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára

Az őszi vetésű búza betakarítása befejeződött, és az aratást jó eredményekkel zártuk. Az össztermés mintegy 1 millió tonnával haladta meg a tavalyi mennyiséget, köszönhetően a megelőző évihez képest csaknem 1 tonnával magasabb hektáronkénti termésátlagoknak. Az idén kicsit több mint 5 millió tonna búzát takarítottak be. A hazai éves (étkezési célú) búzafelhasználás egy átlagos évben 1,1-1,2 millió tonna körül alakul, kb. 1 millió tonnát használhatunk fel takarmányozási célokra, mintegy 300 ezer tonnát vetőmagként hasznosítunk, és megközelítőleg 2,5 millió tonnát értékesíthetünk az exportpiacokon.

A jobb termésátlagok ellenére azonban a termelők szempontjából nem jó hír az, hogy az árak nagyobb mértékben, mintegy 25%-kal csökkentek. A korábbi 50 ezer forintos várakozásokhoz helyett az árak most 38-43 ezer tonna/hektár körül alakulnak. Ezt azt jelenti, hogy az átlagos önköltségeket (kb. 200-220 ezer forint/hektár) és az átlagos terméshozamokat figyelembe véve a gazdák csak ráfizetéssel, vagy éppen hogy a költségek fedezésével tudnak értékesíteni, így csak az ad el most, akinek nagyon szüksége van a bevételre. Szerencsére azonban a legtöbb esetben a termelők nincsenek értékesítési kényszerben, hiszen likviditási helyzetük a földalapú támogatások miatt jelentősen javult az elmúlt években, tároló kapacitások pedig rendelkezésre állnak. Az általános tendencia szerint az árak a betakarítás környékén a legalacsonyabbak, így a továbbiakban áremelkedésre lehet számítani, így nekik érdemes még kivárni.

A búzaárak tekintetében fontos befolyásoló tényező a kukorica termésmennyiségének, illetve árának alakulása. Arra pedig érdemes figyeli, hogy az elmúlt napok szárazsága miatt jelentősen csökkentek a kukoricára vonatkozó termésvárakozások, és ha a szárazság még 10 napig kitart, akkor a korábbi 8 millió tonna helyett mindössze 6 millió tonna kukoricát tudnak betakarítani (ez egyébként nagyjából Magyarország éves felhasználásának felel meg). Elképzelhető tehát, hogy a kukorica esetében kereslet és magasabb árszintek alakulnak ki a piacon. Mivel a takarmányozási célú kukorica valamilyen mértékben kiváltható búzával, az utóbbi kereslete megnövekedhet, amely emelheti az árakat, illetve felszívhatja a hazai termésmennyiségeket.

Erre pedig nagy szükségünk lenne, ugyanis a búza esetében egyelőre nem túl jó az exportpozíciónk. Egyrészről a régiós és a fekete-tengeri országok kedvező terméshozamai és minősége miatt másrészről a vis major törvény változása miatt, amely tovább rontott a betakarítás környéki értékesítési lehetőségeinken. Az is igaz ugyanakkor, hogy, mivel a magyar búza meghatározó mennyisége a takarmánybúzáénál jobb minőségű, ezeket a mennyiségeket is esetlegesen alacsonyabb árakon kerülhetnek értékesítésre.

Ami az exportpozíciónkat illet, komoly hátrányunk a versenytársainkkal szemben (régiós és fekete-tengeri termőterületek) az, hogy elenyésző az a gabonamennyiség, amelyet közeli tengeri kikötőből tudunk szállítani. Ez padig nagyon nagy mértékben, 20-25 euróval emeli meg szállítási költségeket a Nyugat-Európába irányuló export esetében. A forint árfolyama ugyancsak meghatározó szerepet tölt be az árszintek kialakulásában: ha a forint gyengül, akkor mindjárt jobb exportpozícióba kerülünk, az exportértékesítés azonnal elindul, ez pedig a belföldi árakat is felfelé tolja el.

Az alábbi vélemény egy búzakereskedő cég vezetőjének tapasztalatait tükrözi (interjúalanyunk nem kívánta nyilvánossá tenni a cége nevét):

Az első hivatalos információk szerint 4,8 millió tonna búza termett Magyarországon ebben a szezonban, de végül több mint 5 millió tonnát regisztráltak, ám a termelők tapasztalata szerint még akár ennél jobb eredménye is lehetett az aratásnak idén. A minősége a szokásosan jó minőség.

Az árak jelentősen alacsonyabbak, mint a megelőző év azonos időszakában. Bár a Vidékfejlesztési Minisztérium azt tanácsolja a termelőknek, hogy várjanak az értékesítéssel, mert az árak hamarosan emelkedésnek indulnak, így sok gazda még kivár. Úgy vélem azonban, hogy ezek a feltételezések nem állják meg a helyüket. Ez egy sok összetevős kérdés, egy azonban biztos: a régiós búzatermelő országokban nagyon erős lett az idei termés, Romániában rekordtermést - kb. 9 millió tonna-, illetve Ukrajnában és Lengyelországban is jó termést várnak, mind a mennyiséget, mind a minőséget tekintve. Ráadásul Dél-Lengyelországban, ahol termés döntő hányada általában takarmánybúza, most jó minőségű étkezési búzát arattak. A hagyományos exportpiacainkon tehát erős régiós versenybe kerülünk.

Ehhez hozzájárulnak még a un. vis major törvény módosításának negatív következményei is. A korábbi gyakorlat szerint a termelők és a kereskedők közötti előszerződésekben foglaltaknak megfelelően a termelőknek minden esetben helyt kellett állnia, azaz szerződéses kötelezettségük volt a fix áron leszerződött mennyiség leszállítása (függetlenül a termésmennyiségektől és minőségtől). A törvényváltozással azonban a termelőknek már nem kell minden esetben helyt állniuk, praktikusan vis majorra hivatkozva elállhatnak a szerződés teljesítésétől. Ez azonban a kereskedelmi lánc további szintjeire nem vonatkozik: a kereskedőknek ugyanúgy helyt kell állniuk az előre leszerződött mennyiségekre a malmok vagy egyéb kereskedelmi partnereik felé.

Ez azt eredményezte, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben idén nem kötöttek előszerződéseket, ami több százezer tonna gabona aratás környéki értékesítésének kiesését okozta, a hagyományos vevőink (Szlovákia, Lengyelország, Ausztria) is más országokból fedezték importjukat. Ezeket a mennyiségeket jellemzően a betakarítás után közvetlenül értékesítik, most azonban már csak a nyár végén és az ősz folyamán tudnak túladni rajta, mindez az árak drasztikus csökkenését okozta. A hónap elején 45. 000 Ft/tonna környéki árakon vásároltam búzát, de az ár most már kb. 38.000 Ft/tonnára esett le. A termelők azonban ezeken az árakon már nem hajlandóak eladni a búzát. Az egyik jelentős exportpiacunkon, Lengyelországban is beestek az árak, pl. egy krakkói malom most 125 euróért veszi át a búza tonnáját (leszállítva), a fuvarköltségeket figyelembe véve ez azt jelenti, hogy jelenleg kb. 100 euró környékén érné meg vásárolni a kereskedőknek.