Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára sikeresnek nevezte a tárgyalásokat, mondván több kritikus ponton is sikerült érvényt szerezni a magyar érdekeknek. "A torta kisebb lett, de Magyarország tortaszelete, tehát a támogatottsági arányunk, az növekszik"- nyilatkozta az MTI-nek a politikus. Mint ismeretes, a KAP reformok következő uniós költségvetési időszakra történő bevezetése már mindenképpen csúszik egy évet, ennek megfelelően 2014 átmeneti időszakot jelent majd, melynek folyamán Magyarország az eddig is alkalmazott SAPS támogatási rendszert használja majd, ám immár a februárban elfogadott büdzsé alapján.

Egyértelmű siker az úgynevezett érzékeny, jelenleg külön nem támogatott ágazatok, így például a szarvasmarha-tenyésztés, a tejtermelés, a zöldség- és gyümölcs-, valamint a dohánytermesztés támogathatóságának biztosítása. A KAP reform egyik fő prioritást élvező célja az egy hektárra jutó agrártámogatások fokozatos, egységes szintre történő hozása, mely a kezdetektől fogva a SAPS-ot használó magyar gazdák számára látszólag érdektelen. Azonban az eltérő támogatási formákat alkalmazó, jellemzően régi tagállamok ezzel a következő ciklus végéig végrehajtandó fokozatossággal további haladékot kaptak arra, hogy bizonyos ágazatokat differenciáltan, nemzetgazdasági érdekeik mentén jobban, vagy épp kevésbé támogassanak, hasonlóra márpedig az eredeti kiírás szerint az újabb tagállamoknak nem lehetett volna lehetősége. A tegnap éjjel született megállapodás szerint azonban Magyarország 2018-ig az összes támogatás ötödét minden megkötés nélkül, szabadon használhatja fel, azaz említett érzékeny ágazatok támogatására is lehetőség nyílik.

Finomodott a kezdetben nagy vihart kavart zöldítés több ponton is. A megállapodás alapvető részét képezi, hogy a vonatkozó reformokat csak olyan módon szabad megvalósítani, hogy azok a termelés biztonságát, az agrárium versenyképességét ne sértsék. Ezzel összhangban például a legtöbbet vitatott ökológiai célterület kialakítása nem mehet a termőterület rovására, vagyis aki a reform előtt 100 hektáron termelt, az utána is ugyanakkora területen folytathatja azt. A kijelölendő terület nagysága is lecsökkent 5 százalékra az eredeti 7-ről, igaz ezt 2017-ben felülvizsgálják, azonban az agrár-környezetgazdálkodási programban résztvevő területek teljesen mentesülnek a zöldítési előírások hatálya alól. A kötelező növénydiverzifikáció megkötései is enyhültek, 10 hektár alatti birtokméret esetén például nem kell majd alkalmazni, 10 és 30 hektár között pedig elegendő mindössze 2 növénytípust termelni, 3 termény csak efölött lesz előírva.

Sajnálatos módon nem csak a sikerekről szólt az este, nem sikerült keresztülvinni a cukor-kvótarendszer 2020-ig történő meghosszabbítását, jelen megállapodás értelmében ez 2017-ben szűnik meg, ennyi idő áll az ágazat versenyképességének javítására, ebből a szempontból pedig már az elérni kívánt 2020-as határidő is igen szűkösnek bizonyult volna. A probléma, hogy egyfelől legalább még egy cukorgyárra lenne szükség csak az önellátottsági szint eléréséhez, továbbá az ezt kiszolgálni képes termelés műszaki fejlesztését, a hozam stabilitását is meg kellene oldani, ez pedig csak a szükséges gépesítés és öntőző rendszerek kiépítésével lenne lehetséges.

Ugyancsak terítékre került a neonikotinoid tartalmú csávázószerek tilalmának kérdése, Magyarország továbbra is határozottan a korlátozás ellen tör lándzsát. Az érintett szereket egyes tagállamok a méhpusztulás elsődleges okaként jelölik meg, ám Czerván György szerint hazánkban semmi hasonló negatív tapasztalat nincsen. Elmondása szerint Magyarország méznagyhatalomnak számít az unióban, vagyis óriási érdeke fűződik ahhoz, hogy a méhkolóniák biztonságban legyenek, ugyanakkor rámutatott, hogy a neonikotinoid szerekkel kapcsolatban a Magyar Országos Méhészeti Egyesület sem talált problémát. Az államtitkár arra is kitért, hogy ezeket a szereket legfeljebb más növényvédő szerekkel lehetne kiváltani, amelyek még veszélyesebbek lennének. Hangsúlyozta, hogy be kell tartani a szerek használatára vonatkozó előírásokat, és akkor nem lehet probléma. Magyarországon a technológiai fegyelem mindig komoly volt - szögezte le Czerván György.

"Mi azt mondjuk, hogy szükséges elvégezni további hatásvizsgálatokat, és minden környezeti és gazdasági következményt fel kell mérni, és csak utána szülessen olyan döntés, ami tényleg megalapozott. Egyelőre nem látjuk indokoltnak a szereknek a kivonását" - hangoztatta az agrárállamtitkár.