Kovács Nóra vagyok, az Agrárszektor vezető szerkesztője. 2017 tavaszán kezdtem a lapnál, mint szerkesztő-újságíró, 2020-tól pedig a vezető-szerkesztője vagyok. Cikkeimmel leggyakrabban a Növény, Élelmiszer és Kiskert rovatokban találkozhatsz.
A feldolgozásra kerülő csipkebogyó jelentős része napjainkban még mindig gyűjtésből származik, de a gyűjtött mennyiség évről évre csökken.
Habár jelenleg a magyar élelmiszerek 95 százalékát Európába exportáljuk, komoly piacuk lehetne Ázsiában, a Közel-Keleten, és Afrika egyes régióiban is.
A hazai termelés nem fedezi teljes egészében az itthoni fogyasztást, így jelentős importra szorulunk fokhagymából.
Óriási a munkaerőhiány a magyar kertészeti ágazatban, a vállalkozók jobb híján egymásra licitálnak a bérekben.
Beindult a meggy szezonja Magyarországon, de nem kell mindenáron a piacon, illetve a boltokban megvenni a gyümölcsöt.
Az utóbbi években egyre többen keresik a piros kápia, a blocky és a pritamin fajtákat Magyarországon.
Ritka felállás alakult ki 2023-ban: a sertéstartók nyerhetnek a mostani folyamatokon.
Súlyos gondokkal kell szembenéznie a magyar mezőgazdaságnak és az arra alapozott élelmiszertermelésnek is.
Mind a hitelállomány, mind pedig a betétállomány növekedett a magyar agráriumban az utóbbi időszakban.
Elképesztően nehéz év vár a magyar agrárium szinte minden szereplőjére, és idén már biztosan nem lesz pozitív fordulat.
Egyre több a biológiai megoldás és készítmény a növényvédő szerek piacán, előtérbe kerültek a hasznos élő szervezetek.
További akvizíciókat tervez a Talentis Agro Zrt., főleg a termőföldekben és a tejhasznú szarvasmarhákban céloztak meg növekedést.
A mostani input- és terményárkörnyezetben egyetlen rentábilis megoldás van, ez pedig az intenzív gazdálkodás.
Könnyen kiderülhet egy élelmiszer-csomagolóanyagról, hogy ártalmas az egészségre, azonban addigra akár már több éve az élelmiszerbe és a szervezetünkbe is bekerült.
Különleges alapanyagokból készülnek a legújabb magyar szörpök, amelyekért kapkodnak a hazai éttermek.
Az idei év kihívása a hatásos cash-flow menedzsment lesz a magyar állattenyésztésben.
Az egyértelműen látszik, hogy a kukorica vetésterülete vissza fog esni idén Magyarországon.
A magyar kozmetikumgyártók többsége Németországból és Belgiumból szerzi be a levendula-illóolajat.
Nagyon sok inváziós, azaz káros hatású növényfaj van Magyarországon, ráadásul akadnak olyanok, amelyeket - valószínűleg erről nem tudván - még így is előszeretettel ültetnek az emberek dísznövényként.
Áramlik az import vöröshagyma Magyarországra, az itthoni piac mindössze 50 százaléka látható el a hazai termelésből.
A gyümölcstermesztésben az egyik legnagyobb kockázati tényező a tavaszi fagyokban keresendő.
Amint újra kisüt a nap, érdemes körbejárni a kertet, hogy felmérjük, mely növények igényelnek extra törődést a hidegebb időszak után.
A száj- és körömfájással fertőzött telepen az állatok leöléséről EU-rendelet szól, a szomszédos telepek egészséges állatai esetében a magyar hatóságok döntenek.
Nagy István szerint, ha nem vigyázunk, a teljes magyar állatállomány kipusztulhat a száj- és körömfájás járvány miatt.
A biológiai és kémiai növényvédelem nem zárja ki egymást – a fokozatos átállás és az integráció lehet a fenntartható út.
Végére értünk a beadási időszaknak! A tavalyi év tapasztalatait felhasználva az Arasz komoly segítség volt 2024-ben is az EGN beadás követelményeinek való megfelelésben.
A Glomo Start mIKRo kimondottan fajgazdag inokulálást tesz lehetővé, ugyanis hét különböző gombafaj szaporítóképleteit tartalmazza.