Egyre több ilyen élelmiszer van itthon: sokan veszik, de ezt nem tudják róla
Egyre több proteines élelmiszerrel találkozhatunk a boltokban, utánajártunk, tényleg egészségesek-e.
Veres Virág Cintia vagyok, az Agrárszektor újságíró-szerkesztője. Munkásságomat 2021-ben kezdtem a lapnál, ahol leginkább fenntarthatósági, környezetvédelemi és a mezőgazdaságon belül a társadalmat érintő témákkal foglalkoznom. De az innovációtól kezdve, az állattenyésztésen át, egészen a csigák elleni védekezésig, szívesen foglalkozom bármivel, ami az agráriumhoz köthető.
Egyre több proteines élelmiszerrel találkozhatunk a boltokban, utánajártunk, tényleg egészségesek-e.
Égetően nagy szükség van a fiatalításra a magyar és az európai mezőgazdaságban is.
Úgy tűnik, a gazdálkodók is egyre nyitottabbak lehetnek az állatjólétet illetően.
Nem egy orvostól hallhattuk már azt, hogy az egészség ott kezdődik, ha nem állunk be a felvágottas pultokhoz.
Igen vegyes képet mutat a hazai kukoricatermesztés itthon, lehet, ideje lenne váltani?
Nagyon fontos, hogy a hidegben kiemelt figyelmet fordítsunk az állatokra, ne hagyjuk egyedül őket!
Tényleg annyira veszélyesek az adalékanyagok az élelmiszerekben, amennyire mondják?
Nem állja meg teljesen a helyét az a mondás, miszerint nagyon hosszú idő alatt térülhet meg egy öntözésfejlesztési beruházás.
Nem könnyű ma szántóföldi növénytermesztésbe fogni Magyarországon, érdemes lehet mással is próbálkozni agráriumon belül.
A nyári hőségben nagyon fontos, hogy állatainknak megfelelő körülményeket biztosítsunk, hiszen könnyen meglehet a baj.
Az agroturizmus és a kézműves alkohol is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek itthon, érdemes lehet belevágni.
A különböző beruházási támogatások ismét felpezsdíthetik a mezőgazdasági géppiacot itthon.
Rengeteg napelemet láthatunk már a földeken itthon, kérdés, hogy vajon tényleg lehet-e belőle profitálni?
Ha bemegyünk egy boltba, rengeteg a külföldről érkező termék, a hazai áruk jelentős polcveszteséget szenvedtek el az elmúlt időben.
A kedvezőtlen gazdasági környezet miatt egyre többen nyúlnak az olcsóbb, nagyobb kiszerelésű tejtermékek iránt, ráadásul rengeteg az import is itthon.
Már nemcsak időszakosan kell a kullancsokra figyelnie az állattartóknak, hanem egész évben a változó klímának köszönhetően.
Több gyenge pontja is van a magyar mezőgazdaságnak, amiből nehezen ugyan, de ki lehet lábalni.
A nyúlhús régebben sokkal többször került a magyar családok asztalára, mint manapság. Nem túlzás azt mondani, hogy mára már szinte teljesen kikopott az étrendünkből,
Sokan a gyengébb minőségű termékekhez nyúlnak a boltokban a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt.
Bár örömmel fogyasztják a magyarok is az édesburgonyát, sokan nem tudtak megbirkózni a termesztésével itthon, így áramlik be az import.
A gyümölcstermesztésben az egyik legnagyobb kockázati tényező a tavaszi fagyokban keresendő.
Amint újra kisüt a nap, érdemes körbejárni a kertet, hogy felmérjük, mely növények igényelnek extra törődést a hidegebb időszak után.
A száj- és körömfájással fertőzött telepen az állatok leöléséről EU-rendelet szól, a szomszédos telepek egészséges állatai esetében a magyar hatóságok döntenek.
Nagy István szerint, ha nem vigyázunk, a teljes magyar állatállomány kipusztulhat a száj- és körömfájás járvány miatt.
A biológiai és kémiai növényvédelem nem zárja ki egymást – a fokozatos átállás és az integráció lehet a fenntartható út.
Végére értünk a beadási időszaknak! A tavalyi év tapasztalatait felhasználva az Arasz komoly segítség volt 2024-ben is az EGN beadás követelményeinek való megfelelésben.
A Glomo Start mIKRo kimondottan fajgazdag inokulálást tesz lehetővé, ugyanis hét különböző gombafaj szaporítóképleteit tartalmazza.