Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A tavalyi időjárás miatt drága a zöldség és a gyümölcs. Mint az év végi összegzésekből kiderült, a tavalyi mennyiség harmadával maradt el az átlagostól, de ha a minőségi árut nézzük, a mérleg még rosszabb, felével termett kevesebb - írja a Népszabadság.
A Népszabadság információi szerint a zöldségesek standjain már nagyon kevés a magyar áru: a téli, kora tavaszi hónapokban Európa és Észak-Afrika adja a friss zöldségek zömét. Mártonffy Béla, a FruitVeb Magyar Zöldség, Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint az import felszabadítása óta a hazai primőrtermelők hamar rájöttek, hogy a magas energiaárak miatt sem bírják a versenyt azokkal a mediterráneumban élő kollégáikkal, akik ilyenkor is szabadföldön vagy fűtés nélkül képesek megtermelni az árut.
A FruitVeb a szaktárcával közösen hozzákezd az árdrágító, zsebből üzletelő zöldségesmaffia felszámolásához. A rendszert a görögdinnyeszezonban fogják tesztelni. A magyar dinnye európai és hazai értékesítésének sikerét várják attól a rendelettől, amely már idéntől szakmai engedélyhez köti a forgalmazást, utcai árusítást. Ilyet csak olyan vállalkozás kaphat, amely valódi telephellyel és a zöldség-gyümölcs kereskedelem folytatásához szükséges egyéb tárgyi és személyi feltétellel rendelkezik. A rendelettervezet szerint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal ellenőrizheti a dinnyeforgalmazást. De az igazi áttörést e termékkör áfájának csökkentése hozza majd. Mártonffy Béla úgy véli, hogy az ötszázalékos áfa "ellopásáért" már nem érdemes kockáztatni.
Gombareformra is készülnek, mert különböző uniós és nemzeti programokhoz csatlakozva lehet növelni e termék előállítását is. Az étkezési paprika termesztése is változik, mert a piac igényeinek megfelelően, úgy alakban, színben és ízben bővíteni fogják a fajtaválasztékot. Mindettől azt várják, hogy az értékesíthető hazai kertészeti termelés mennyisége közelítsen a hárommillió tonnához, szemben az átlagos évek 2,6 millió tonnás termésével. (Tavaly a kétmillió tonnát sem érte el a hazai termés.)
Magyar burgonyát már csak elvétve találni az üzletekben, az import pedig elég drága. Kecskés Gábor, a Burgonyaszövetség elnöke elmondta: már 2004 óta nem termelünk annyit, amennyi a hazai fogyasztást el tudná látni, s azóta egyre több import érkezik.
A magyar krumpli területvesztésében szerep jut annak is, hogy utolsóként a Chio is bezárta feldolgozóüzemét, ezek után Magyarországon már egyetlen nagy burgonyafeldolgozó sem működik. Az árakról az elnök elmondta, hogy sajátos a magyarországi importkrumpli árképzése, a nagy beszállító országokban ugyanis a termelők kilónként 35-40 forintot kapnak, de az exportőrök ezt az összeget csaknem megduplázzák, ugyanis egyszerre csak kisebb tételeket szállítanak, mondván, ott is kevés termett. Ezek után a piacokon és a nagy áruházakban egy kiló krumpliért gyakran kérnek 250 forintnál is többet.