Élelmiszersokk: "aki nem fél, az nem figyel eléggé"

agrarszektor.hu
Elszabadultak az élelmiszerárak: a vállalatoknak és kormányoknak is hathatós intézkedéseket kell hozniuk, ha hasznot akarnak húzni az áremelkedésből, vagy épp el kívánják kerülni az ársokkot - állítják nemzetközi szakértők.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A 2008-as élelmiszerválság nyomán több, mint 30 országban törtek ki lázadások, és számos nagy vállalat csődjét okozta. Az akkori áremelkedés öt hónapig tartott. A mostani nyersanyag, és gabonadrágulás - amely szintén közrejátszott a tunéziai és egyiptomi események alakulásában - azonban ennél is tovább tarthat, akár egy évig is.

"Aki nem érzi a fenyegetettséget, az nem figyel eléggé" - állítja a David Nelson, a chicagói Rabobank élelmiszer- és agrárpiaci vezető elemzője.

Az egyre növekvő népességszám következtében egyre apad a világ gabona, és húskészlete. Kukorica esetében - melyet élelmiszerként, takarmányként és bioüzemanyagként is hasznosítanak - hamarosan 53 napra elegendő szintre csökken a világkészlet, amely 37 éves mélypontnak felel meg - derül ki a Szövetségi Mezőgazdasági Hivatal (USDA) elemzéséből. Eközben szójakészletek szintén 18 éves mélypontjukhoz közelítenek.

A mostani áremelkedésért a szűkös készletek, valamint a válságból kilábalásnak induló gazdaság tehetők felelőssé, szemben a 2008-as hirtelen drágulással, amikor az emelkedő olajár okozott ársokkot februárban, majd júliusban a válság beálltával ismét csökkenésnek indultak az élelmiszerárak.

Most azonban másról van szó - állítja Dennis Gartman közgazdász, a The Gartman Letter szerzője. A mostani drágulás tartósnak bizonyul, egybeesik a válságból való kilábalással, amikor a kereslet mindenütt ismét emelkedésnek indul.

Az amerikai Deere & Co, a világ legnagyobb mezőgazdaságigép-gyártója éppen ezért a fejlődő országokban terjeszkedik, hogy profitot húzzon az ottani fogyasztói étvágyból. A cég januárban jelentette be, hogy 100 millió dollárt fektet be Indiában, ahol kisebb és olcsóbb traktorokat kezd gyártani, a helyi igényeknek megfelelően, olyan programmal egybekötve, mely lehetővé teszi, hogy több gazdálkodó közösen szerezzen be gépeket.

Egy egy hektáros területen gazdálkodó soha nem tudna egymaga gépet beszerezni, azonban a program segítségével végre áttérhetnek az ökör-hajtású művelési eszközökről a gépekre - állítja Samuel R. Allen, a Deere elnök-vezérigazgatója. 

Számos amerikai cég lobbit indított a kormánynál, hogy vonják művelés alá a pihentetett területek (Conservation Reserve Program) egy részét, mely jelenleg 31,2 millió hektárra tehető. A CRP keretében a termelők támogatást kapnak, amennyiben kivonják a művelés alól földjeiket, és ezzel megvédik a talajeróziótól, és egyéb természeti károktól.

Ahhoz hogy újratölthessük a raktárakat, növelni kell a vetésterületet - állítja az amerikai Nemzeti Gabona Egyesület (National Grain and Feed Association) elnöke.

Dél-Korea - ahol az élelmiszerek és nem alkoholos italok inflációja tavaly októberben 10 éves csúcsra, 14,1 százalékra emelkedett - a helyezet kezelésére egy kereskedelmi céget készül alapítani Chicagóban, hogy jelentősebb mennyiségű gabonavásárlásba kezdhessen. Erre különösen szükségük van, miután szinte az összes gabonát importból szerzi be az ország. A terv szerint az állami tulajdonban lévő vállalat magánvállalkozásokkal közösen, 2020-ig az ország teljes gabonaimportjának 30 százalékát fogja beszerezni.

Az ukrán kormány is igyekszik megszelídíteni valamiképp az élelmiszerárakat. Ennek egyik lépéseként tárgyalásokat kezdtek a chicagói árutőzsde (Chicago Mercantile Exchange) egyik vezető tagjával, hogy határidős búzakereskedésbe kezdhessenek. Ezzel ugyanis a gazdák fedezni tudnák veszteségeiket, mikor a gabonaárak esnek.

A kormányok mellett a gabonát nyersanyagként felhasználó cégeknek is fel kell készülniük a tartósan magas, és volatilis árakra. Az USA negyedik legnagyobb baromfitermelője, a Sanderson Farms februárban bejelentette, hogy elhalasztja a korábban tervezett üzembővítéseit, amíg az árak nem mutatnak látható javulást. Ezzel el kívánják kerülni számos versenytársuk 2008 utáni csődjét.

Eközben hazánkban a takarmányárak emelkedése állítja sarokba az állattartókat, így a baromfitól a sertéstenyésztőkön át, egészen a tejtermelőkig az összes ágazat terméktanácsa segítséget vár a kormánytól. A Magyar Sertéstartók Szövetsége után a Baromfi Termék Tanács (BTT) fordult múlt pénteken nyílt levélben Orbán Viktorhoz. A BTT szerint a friss baromfitermékek, a tojás és a sertéshúsok áfáját a mai 25 százalékról 10-re kellene csökkenteni, hogy a fogyasztókat veszélyeztető drasztikus élelmiszerár-emelést kezelni lehessen.

Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár azonban egy pénteki sajtótájékoztatón kizártnak tartotta, hogy a mostani költségvetési helyzet mellett megvalósulhasson az áfa-csökkentés. Helyette az állam kedvezményes forgóeszköz-hitelekkel, valamint közvetetten az EU szolidaritási alapból lehívható pénzekkel próbál a gazdálkodókon segíteni.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?