Együttműködési megállapodást írt alá az OTP Bank és a magyar agrárágazat egyik legfontosabb szakmaközi szervezete, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az OTP készíti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagjainak kártyáját. A sajtótájékoztatón a bankvezér kifejtette, hogy az OTP egyértelműen a hazai agrárium fő hitelezője szeretne lenni. A bank nem csak a hazai piacon terjeszkedik, négy országban indított a jelenlegihez hasonló projekteket.

Az együttműködési megállapodásról szóló dokumentumot az OTP Bank képviseletében Dr. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részéről Győrffy Balázs elnök látta el kézjegyével.

Az együttműködési dokumentum szerint a pénzintézet vállalja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagsága részére a kamarai kártya előállítását, amelyhez különféle felhasználható kedvezményeket is társít. A tagok számára pénzben is mérhető előnyökkel jár például, hogy az agrár- és vidékfejlesztési támogatások esetében az OTP gyorsított eljárásban nyújt támogatás-megelőlegezési, forgóeszköz, folyószámla valamint beruházási- illetve fejlesztési hiteleket. A NAK pedig lehetőséget ad a banknak az agrár- és élelmiszergazdaság helyzetéről készítendő elemzések összeállításakor szakmai álláspontjának az ismertetésére, igény esetén a pénzügyi finanszírozási feltételekre vonatkozó tanulmányokat is együtt készítik el.

Legalább 40%-os piaci részesedés elérése acél

"Nemcsak mint OTP elnök-vezérigazgató, hanem mint magánember is bízom a magyar agráriumban, és befektetőként is jelen vagyok a szektorban" - kezdte beszédét Csányi. "Az OTP-nél az agrárhitelezésnek nagy múltja van, hiszen a bank már a múlt rendszerben, pl. a TSZ-ek vagy az Állami Gazdaságok finanszírozásában is jelen volt, piaci részesedésünket pedig tovább szeretnénk növelni. Élen szeretnénk járni a mezőgazdaság finanszírozásában" - szögezte le a bankvezér. "Fontos, hogy olyan termékek legyenek elérhetőek az iparág vállalkozásai számára, amelyek érthetőek, és a piaci szereplők gyorsan hozzá tudnak jutni a pénzükhöz" - tette hozzá. Csányi elmondása szerint a bank önálló Agrárgazdasági Igazgatóságot is létrehozott, és részesedése az elmúlt évben is nőtt az iparág hitelezésében. Az elmúlt évben az OTP agrárszektorba kihelyezett hitelállománya 15%-kal nőtt, ez mintegy 13 százalékos piaci részesedést jelent a banknak az ágazat finanszírozásában.

Csányi újságírói kérdésre elmondta, hogy nem az a törekvésük, hogy más bankokat kizárjanak az agrárium hitelezéséből, ám legalább 40%-os piaci részesedés elérése a cél. Ugyanakkor a következő öt évben jelentősen átalakulhat a magyar bankrendszer, ami további bizonytalanságot okoz.

Csányi véleménye szerint a bankszektor szerepe jelentős lesz a következő uniós költségvetési ciklus során. A hazai agráriumban többek között kiemelt cél lenne egy versenyképes állattenyésztési ágazat létrehozása, ehhez pedig 1000 milliárd forint beruházásra lenne szükség. "Ezt bankok nélkül nem lehet végrehajtani, hiszen a támogatásokon felül komoly finanszírozás is szükséges hozzá" - foglalta össze álláspontját a bankvezér. "Egyértelműen a hazai agrárium fő hitelezői szeretnénk lenni, és nem csak a hazai piacon terjeszkedünk: négy országban indítottunk hasonló projekteket. A mezőgazdaság mindenütt a világon stratégiai ágazat" - húzta alá Csányi.

A mezőgazdaság az egyik legjobban hitelezhető ágazat, hiszen a többi ágazatnál sokkal jobban biztosított a jövedelmezősége. Az agrárium forrásigénye a jövőben permanenesen magas lesz, hiszen tradicionálisan alultőkésített iparág- hangzott el a sajtótájékoztatón.

Szabó Istvánnal, az OTP Bank, Ingatlan, Kisvállalkozási és Agrár Divízió igazgatójával készített interjúnkat itt olvashatja. Az igazgatóval az agrárfinanszírozás aktuális kérdéseiről, az OTP agrárszektorban tervezett akcióiról és stratégiájáról beszélgettünk.

"Fontos pillanat ez a NAK számára, hiszen olyan megállapodás küszöbén állunk, amely előre mutat. Az agrárium olyan ágazat, amely mindenképpen mérvadó lesz a jövőben, és összefogásra érdemes. A NAK kártyájával olyan rendszert és hátteret szeretnénk biztosítani, amely segíti a magyar vidék és az iparág kibontakozását. Ehhez kézzel fogható, aprópénzre váltható szolgáltatásokat kell nyújtanunk, azaz azt kell elérnünk, hogy a tagok a befizetett tagdíjon felül többet kapjanak vissza - fejtette ki Győrffy. "A későbbiekben egyéb szolgáltatáscsomagot is szeretnénk felfűzni erre a kártyára" - tette hozzá.

Az OTP mindenképpen részt akar venni a magyar bankrendszer konszolidációjában

Az OTP akvizíciós terveiről elmondta, hogy a tervezett újabb devizahiteles mentőcsomag miatt bizonytalan a jelenlegi piaci környezet. "A tervezet két szempontból nehezíti a helyzetet: nem tudjuk, hogy milyen költségek merülnek fel az akvirált banknál, illetve nem tudjuk, hogy a saját bankunkban milyen költségekre számítsunk, így bizonytalan, hogy mekkora szabad forrás áll rendelkezésre. Ám mindenképpen részt akarunk venni a magyar bankrendszer konszolidációjában" - mondta el. "Sohasem mondtam, hogy az MKB - t szeretnénk megvenni"- tette hozzá.

Mint ismeretes, az elmúlt hetekben vadabbnál vadabb találgatások és spekulációk láttak napvilágot, miután Csányi Sándor nagy tételben adott túl OTP papírjain. A bank sajtóosztályának hivatalos közleménye szerint Csányi Sándor és vállalkozásai hazai, elsősorban agrár- és élelmiszeripari beruházások finanszírozására csoportosítja át az értékesített OTP Bank részvényekből származó bevételt.

A magyarázat ellenére egyre több pletyka keringett a piacon Csányi kitárazásával kapcsolatban, míg a bankvezér szűkkörű sajtótájékoztatón hivatalosan is bejelentette, hogy a részvényeladásokból származó milliárdokat valóban az agrár- és élelmiszeriparban kívánja befektetni, többek között egy hatalmas sertésvágóhidat létesítene. Az akkori bejelentés szerint az OTP-vezér agrárberuházásaira 50 milliárd forintot szán.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a hazai agráripar egyik legfontosabb szakmaközi szervezete. Az Országgyűlés a 2012. évi CXXVI. törvényben rendelkezett az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara létrehozásáról. "A jogalkotó célja erős, egységes és korszerű köztestületet létrehozni a hazai agrárium támogatására, amely kiterjed a teljes élelmiszer-előállítási láncra, azaz alanyi jogon tagja lesz a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a mezőgazdasági beszállítóipar és a vidékfejlesztés minden piaci szereplője" - olvasható a kamara honlapján. Az új kamara a törvény alapján 2013. március 28-án, az országos kamarai választásokat követően alakult meg,