Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az egyes mezőgazdasági ágazatokat vizsgálva megállapítható, hogy az állattartás, valamint az erdő- és vadgazdálkodás területén magas - 2,5 % - feletti bedőlési aránnyal kell számolni. A növénytermesztés és a halászat szektorokban alacsonyabb - 1,5 % - a cégek fizetésképtelenné válási aránya. A Bisnode nemzetközi cégminősítő a mezőgazdaság egyes területén tevékenykedő vállalkozások közötti eltéréseket vizsgálta a fő TEÁOR számok alapján.
Területileg az összes cég számához viszonyítva Somogy, Békés és Tolna megyében tevékenykedik a legtöbb vállakozás a mezőgazdaságban. Pest megyében, a fővárosban, Komárom-Esztergom és Fejér megyében képvisletetik magukat a legkisebb arányban az agrárcégek.
Az elmúlt 12 hónapra vonatkozó bedőlési arány (csődök és felszámolások cégszámhoz viszonyított száma) alapján azt látjuk, hogy a növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozások jóval kisebb arányban válnak fizetésképtelenné, mint az állattartók. Egy éven belül a növénytermesztők 1,2 százaléka válik csak fizetésképtelenné, míg az állattartók 2,75 %-a - derül ki a Bisnode elemzéséből. Az erdő- és vadgazdálkodás is 2,53 %-os bedőlési arányával az állattartáshoz hasonló kockázatú szektor. A halászat esetén viszont alacsony a fizetésképtelenné válás esélye, itt ugyanis ez csak a vállalkozások 1,49 százalékát érinti.
Megyei szinten a mezőgazdasági cégek bedőlési aránya Nógrád megyében kiugróan magas. Itt 100-ból 7 mezőgazdasági cég szűnik meg egy éven belül fizetésképtelenség miatt. A legkisebb veszélyben a nyugati országrészben tevékenykedő mezőgazdasági vállalkozások vannak: Zala, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében ugyanis 1,5% alatt van a mezőgazdasági cégek bedőlési aránya.
A felszámolások és a végelszámolások száma is csökkent a mezőgazdaságban, amennyiben az elmúlt 12 hónapot vetjük össze az ezt megelőző azonos hosszúságú időszakkal. Egy részük helyét azonban átvették a kényszertörlések, melyből közel 700 darabot számoltak az elmúlt egy évben. A kényszertörlések is leginkább az állattartókat, valamint az erdő- és vadgazdálkodókat érintik.
Az elmúlt 12 hónapban megduplázódott a mezőgazdaságban az új cégek száma. Jelenleg havonta átlagosan 100 cég alakul a szektorban, legnagyobb mértékben a fizetésképtelenség által igencsak sújtott állattartás területén.
Keleti József a Bisnode nemzetközi cégminősítő cégcsoport ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a mezőgazdaságra - szezonális jellege és a külső tényezőktől (időjárás, betegségek) való függősége miatt - pénzügyi szempontból is alaposan érdemes odafigyelni. Mivel a Bisnode fizetési tapasztalat program adatai alapján az látszik, hogy állattartás esetén például átlagosan 40 napos számlafizetési határidőt kapnak a cégek, ezért utólagos fizetés engedélyezése esetén a hosszú határidő miatt a vevők folyamatos figyelemmel kísérése szükséges. Keleti József elmondta, hogy minden olyan jelre érdemes figyelni, ami az üzleti partner jövőbeli kockázatosságára utalhat, és szükség esetén időben el kell kezdeni a behajtást. Ráadásul jelenleg az állattartók, ha késnek számláik kiegyenlítésével, akkor átlagosan 24 nappal később fizetnek, így ebben az esetben átlagosan akár 64 napot is kell várnia egy szállítónak, hogy pénzéhez juthasson. A növénytermesztők esetében az állattartásnál alacsonyabb, de így is igen magas, átlagosan 25 napos fizetési határidő és 18 napos fizetési késedelem jellemző.