Nem megalapozott közgazdasági számításokra épülőnek, hanem alapvetően ideológiai indíttatásúnak tekintik az agrarszektor.hu-nak nyilatkozó agrárgazdasági szakértők azt a napokban bejelentett lépést, amellyel a kormány a jövő évtől 1200 hektár felett száz százalékban elvonja a nagyüzemek területalapú alaptámogatásait. A döntés ágazati vélemények szerint leginkább az uniós SAPS-pénzek egy részének újraosztásaként értelmezhető, amellyel a kabinet a nagybirtokok rovására a hozzá köthető agrárklientúra igényeit igyekszik kielégíteni.

Kérdés csak az, hogy a pénzelvonás milyen mértékben hat az állattenyésztésre, mivel a hazai állatállomány - alapvetően a szarvasmarha- és a sertéslétszám - jelentős része a most sújtott nagyüzemi cégekben koncentrálódik. A 3,1 milliós sertésállomány kétharmadát és a 788 ezres szarvasmarhalétszám felét társas vállalkozások tartják, és a statisztikák azt mutatják, hogy a kormány által preferált kis- és középgazdasági kör nem igazán foglalkozik állattenyésztéssel. Egyes felmérések szerint kétharmaduk ma sem foglalkozik állattenyésztéssel, és valószínűleg ezután sem kívánja lecserélni a sokkal jövedelmezőbb növénytermelést "az éjjel-nappali elfoglaltságot jelentő, jóval macerásabb" állattartásra. Nem beszélve arról, hogy a hatékony telepek kialakításához tőkeigényes beruházásokra van szükség, amelyek kis üzemméretben többnyire nem megvalósíthatók.

Más oldalról viszont az agrarszektor.hu-nak nyilatkozó állattenyésztők is indokoltnak tartják, hogy a kormány az eddigi SAPS-támogatások egy részét elvonja a növénytermelésből, mivel az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) sokkal több pénzt juttat ez utóbbi szektornak, és ez a két ágazat - az állattenyésztés és a növénytermelés - között feszültséget teremt. Az állattenyésztők is megosztottak azonban az ügyben, hiszen egy részüknek szintén vannak SAPS-támogatásokat hozó területeik, míg másoknak nincsenek, így a kormánydöntés a nagyobb állattartókat sem érinti azonos módon. Szakértők szerint például a sertéstartás akár föld nélkül is elképzelhető, míg a szarvasmarha-ágazatban ma szinte minden gazdálkodónak van területe. (A juh- és a baromfiágazatban sokkal jellemzőbb, hogy az állattartást nem koncentrált cégek, hanem magánszemélyek végzik, bár - például a baromfiszektorban - nem ritka a "nagyüzemi méreteket" elérő termelő sem).

Mivel a pénzelvonás a nagy állattenyésztő cégeket is sújtja, a kormány elhatározása ellentétes az állattenyésztés kiemelt fejlesztését célzó, szintén beharangozott tervekkel. Ráadásul további visszásságot szül, hogy a fideszes parlamenti többséggel elfogadott új földforgalmi törvény az állattartóknak 1800 hektáros kedvezményes birtokmaximumot engedélyez az 1200 hektáros általános felső birtokkorlát helyett, miközben a mostani döntés a SAPS-összegeket, az 1200 hektár feletti, kedvezményes állattenyésztési területekről is elvonja.

A kormány az ellentmondást úgy igyekszik feloldani, hogy a bejelentések szerint növeli az állattenyésztést szolgáló nemzeti támogatásokat 2015-2020-ban, illetve a nagy cégektől elvont - a nyilatkozatok szerint évi 20 milliárd forintos - összeget állattenyésztési vidékfejlesztési pályázatokra fordítja. Az agrarszektor.hu-nak nyilatkozó szakértők azonban egyelőre nem látják a megfelelő biztosítékokat arra, hogy az átcsoportosított, illetve a többletként kilátásba helyezett költségvetési pénzeket az állattartók miként vehetik majd igénybe, ezért azok felhasználásához garanciákat várnak a kormánytól. "Ha megfelelő garanciák lesznek, az ügy rendben van, ha nem, a mostani pénzelvonás és semmit sem használ majd az állattenyésztésnek" - fogalmaztak.

A nagy állattenyésztő társaságokat a támogatás-csökkentéssel és a beígért plusztámogatásokkal kapcsolatban egyelőre a kivárás jellemzi, de egyesek válaszlépésként máris kilátásba helyezik, hogy a jövő évtől elbocsátják azokat a munkavállalóikat, akiket eddig "szociális alapon" foglalkoztattak. A legtöbb cégre ugyanis jellemző volt, hogy szociális feladatokat is ellátva alkalmaztak dolgozókat a kisebb településeken. Másrészt a társaságok fontolóra vehetik, hogy a pénzelvonás miatt visszamondják haszonbérleteiket kevésbé értékes területeikre, ami földhasznosítási gondokat is okozhat azoknál a földtulajdonosoknál, akik maguk nem kívánják művelni földjeiket.

Bár a várható állattenyésztési vidékfejlesztési pályázatok részletei nem ismeretesek, egyes vállalatok már most azt fontolgatják, hogy el sem indulnak a tendereken, hanem inkább elhalasztják beruházásaikat a "kormánytámadások és a gazdálkodási kockázatok" növekedése miatt. Elvont pénzeik visszaszerzési esélyeit eleve csökkenti, hogy a pályázatokat a kabinet "szektorsemleges" módon, jóval nagyobb termelői köre kívánja meghirdetni, de az is kérdéses, hogy a támogatáscsökkenésre mit lépnek majd a hitelező bankok. Ennek ellenére sok helyen megtarthatják a versenyképesen termelő állatállományokat, de a fejlesztések várható visszafogása a kormány állománynövelő terveinek megvalósítását megkérdőjelezi, a kevésbé hatékony nagyüzemi állattartásnál pedig nem csak a dolgozói munkahelyek, hanem az állatlétszám leépítésével is járhat.