Meg sem közelíti a 80 százalékot az a támogatási összeg, amelyet a Miniszterelnökség 500-as listáján szereplő cégek kaptak az elmúlt években. Mint ismert, Lázár János tárcavezető a közelmúltban jelentette be, hogy a minisztérium közzéteszi azoknak a vállalkozásoknak a nevét, amelyek a legtöbb agrár- és vidékfejlesztési támogatáshoz jutottak 2007-2015. között. A tárca az elmúlt héten az első száz legnagyobb igénylőt hozta nyilvánosságra, a napokban pedig az "ötszázak listáját" jelentette meg. A listát a Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató tulajdonában lévő Bólyi Zrt. vezeti, de előkelő helyen szerepelnek Nyerges Zsolt, Simicska Lajos és Leisztinger Tamás nagybefektető érdekeltségei is.

Ezt mutatják a számok

A korábbi nyilatkozatok szerint a minisztérium az ötszázas listát annak alátámasztására hozta nyilvánosságra, hogy a nagybirtokosok kapták a támogatások 80 százalékát az elmúlt években. A közzétett adatokból azonban az derül ki, hogy a legnagyobbnak tekintett vállalkozások nem jutottak ekkora összeghez. A 2007-2015 között kifizetett teljes támogatás ugyanis 3805 milliárd forint volt, amelyből az első száz legnagyobb cég 486 milliárd, az ötszázas lista pedig 1089 milliárd forinttal részesedett. Ez pedig a teljes agrár- és vidékfejlesztési támogatási összeg 12-13 százalékát, illetve 28,6 százalékát teszi ki.

Természetesen ez így is jelentős összegnek számít és a koncentrált forráselosztásra utal, de nem támasztja alá a nagybirtokosok 80 százalékos támogatásáról szóló koncepciót. Annál is inkább, mert a kormány 525 céget tekintett nagybirtokon gazdálkodónak akkor, amikor tavaly döntött arról, hogy 1200 hektáros üzemméret felett elvonja a gazdaságok területalapú alaptámogatásainak száz százalékát. Mivel nagy agrárvállalatokról van szó, e cégkört jórészt a mostani támogatási listának is tartalmaznia kell, ezért nem igazán látszik, hogy a listán kívül hol lehetnének még olyan nagybirtokosok, amelyekkel a 80 százalékos támogatási arányt igazolni lehetne.

Más a SAPS, más a vidékfejlesztés és más a nemzeti

Az ellentmondást részben úgy oldható fel, ha azokat a korábbi híreket vesszük alapul, amelyek szerint az uniós területalapú támogatásoknál (SAPS) lehet igaz a 80-20 százalékos elosztási arány a nagy- és a kisbirtokok között (bár itt is kérdéses, ki mit tekint nagy-, illetve közepes és kisbirtoknak). Ebből kiindulva a Miniszterelnökség most közzétett listáján az vezethetett más arányokhoz, hogy a tárca adataiban a SAPS-on kívül a vidékfejlesztési és a nemzeti költségvetési támogatások is szerepelnek.

Ebből azonban újabb ellentmondás következhet, mert e logika szerint például az eddigi vidékfejlesztési támogatásoknak kellett javítaniuk a SAPS-nál kialakult egyoldalú helyzeten, vagyis általában nem a nagy-, hanem inkább a kisebb üzemeknek kellett kedvezniük, és ezt tükrözik az összesített támogatási adatok is. A Miniszterelnökség szerint viszont a mostanáig alkalmazott vidékfejlesztési forráselosztásból is a nagybirtokok húztak hasznot, ezért kell a pénzfelhasználáson a kisebb ágazati szereplők javára változtatni a még uniós tárgyalás alatt álló, 1200 milliárd forintos új magyar vidékfejlesztési programban 2015-2020 között.

Minden világos lesz, ha elkészül a kormányjelentés

A támogatási igénybevételről többet elárulna, ha ismert lenne, ténylegesen hány igénylőnek jutott a források 80 százaléka 2007-2015-ben, de ezt az adatot az agrárszektor.hu kérdésére a Miniszterelnökség nem kívánta közölni. A tárca tájékoztatása szerint erre is választ ad az a kormányjelentés, amely Lázár János múlt heti bejelentése alapján készül és részletesen bemutatja majd a forráskoncentrációt is. A Miniszterelnökség szerint mindenesetre már az is sokatmondó, hogy a 2007-2015-ös időszakban több mint 300 ezer ügyfél kapott agrár- és vidékfejlesztési támogatást, és ennek csak 0,16 százalékát teszi ki a nyilvánosságra hozott 500 cég, amely a források csaknem 30 százalékát nyerte el.