Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Mivel foglalkozik az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány?
Az alapítványt 1991-ben a PHARE program keretében alapították. Nem hitelnyújtás a feladatunk, készfizető kezesség nyújtásával támogatjuk a mezőgazdasági és a vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutását. A kezességvállalás egyaránt előnyökkel jár a vállalkozónak, a hitelező banknak vagy takarékszövetkezetnek és a gazdaságnak is. Például a vállalkozások által felkínált fedezetet kiegészítve, vagy akár anélkül, segítséget nyújt a beruházások finanszírozásában, hiszen a kezesség révén a hitelintézetek szívesebben vagy jobb feltételekkel finanszíroznak. Például kevesebb saját ingatlant vagy ingóságot kell bevonni a hitelek mögé, sőt, akár nagyobb hitelösszegekhez, alacsonyabb kamathoz, hosszabb futamidőhöz is hozzásegítheti a vállalkozásokat az intézményi kezesség.
Emellett a kezesség kockázatmegosztó eszköz is, melynek révén a potenciális veszteség jelentősen csökkenthető a hitelintézetek számára. Prudens pénzügyi vállalkozás lévén az alapítvány is végez kockázatelemzést, de a bankokénál enyhébb feltételekkel dolgozunk. Látható, hogy az alapítvány arra törekszik, hogy a kockázatkezelési és a támogató funkciók egyensúlyba hozásával javítson a finanszírozási feltételeken.
A bankok egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a kkv-szegmens hitelezésének, Ön hogy látja a kisebb cégek finanszírozási lehetőségét?
A KKV-k hitelfelvételét 2015-ben leginkább a kedvező üzleti feltételek és fejlesztési lehetőségek, valamint az alacsony kamatok és a kamatkörnyezet kiszámíthatóbbá válása határozta meg. Ennek tudható be, hogy a kihelyezett hitelek volumene az elmúlt évek folyamatos csökkenése után újra nőni tudott: míg 2014-ben 3386 milliárd Ft-ot helyeztek ki a bankok a KKV szektorba egy év során, addig 2015-ben közel 2%-kal többet, 3453 milliárd Ft-ot hiteleztek a pénzintézetek a mikro-, kis és közepes vállalkozások számára. 2015 során is az MNB Növekedési Hitelprogram volt a legjelentősebb tényező a hitelpiacon, a refinanszírozott hitelek már a kevésbé jó adós vállalkozásokat is elérték, ami a garanciaszervezetek nagyobb szerepvállalásával is járt.
Hogyan változott az alapítvány hitelállománya az utóbbi években?
Fennálló garantált hitelállományunkban folyamatos növekedés figyelhető meg az évek során, sőt az utóbbi 3 évben több mint 60%-os emelkedés mutatkozott. 2012 év végéről 110,7 milliárdról 2016 év elejére 179,3 milliárd forintra nőtt a hitelállomány összege.
Érdemes megfigyelni az egyedi termék-megállapodások ügyletszámának folyamatos növekedését, ami a banki igényekhez igazodó, de nyitott peremfeltételekkel rendelkező, kedvezményeket kínáló (díj, fedezeti feltételek), egyéni igényeknek megfelelő szerződés feltételeknek köszönhető. Hitelösszeg szerinti bontásban, míg 2014-ben 38%-ot, 2015-ben már 52%-ot tett ki az egyedi megállapodások aránya, 2016 első negyedévében pedig ez a szám már elérte a 76%-ot.
A 24 db egyedi konstrukció közül, csakhogy a legutóbbiakkat említsem, EXIM bankkal kötött agrárexport ösztönző integrátori hitelkonstrukció, vagy az uniós pályázatok fejlesztéséhez kapcsolódó - több bank által is igényelt termék.
Egyre több Vidékfejlesztési Program (VP) keretében megnyíló pályázati forrás válik elérhetővé a cégek számára. Ön miként vélekedik az ehhez kapcsolódó finanszírozási és üzleti lehetőségekről, illetve milyen felmerülő akadályokkal kell szembe néznie egy vállalkozásnak?
A közvetlen támogatásokkal szemben itt nem egységnyi támogatást kapnak a cégek, hanem a beruházás 40, 50, 60 százalékát. A vissza nem térítendő támogatás által nem fedezett fennmaradó összeget viszont a vállalkozásnak kell biztosítania. Ez történhet saját önerőből, de általában banki forrás bevonására van szükség.
Az előző költségvetési időszakban jellemző volt, hogy a támogatások egy bizonyos hányada nem valósult meg, elsősorban azért, mert a vállalkozásnak nem sikerült megszereznie a kapcsolódó banki finanszírozást. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezt a problémát csak a pénzügyi intézmények együttműködésével lehetséges megoldani. A bankoknak is - akár az alapítványi garancia bevonásával - a projektek mögé kell állniuk. A következő egy-két évben rendelkezésre álló VP-s forrás eredményes felhasználása döntő lesz a cégek hosszú távú versenyképességében.