Corina Cretu a Régiók és Városok Európai Hetének (EWRC) 14. éves konferenciájának nyitó ülésén mondta a fentieket azokra a kritikákra, amelyeket többek között európai parlamenti képviselők fogalmaztak meg az uniós regionális politika eredményeivel kapcsolatban.

A 80%-os ír nyertes hirdetési arányt érdemes regionális kontextusba is helyezni. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese a Portfolio múlt heti konferenciáján többek között azt mondta, hogy Magyarország a 7 éves keretnek már a 34%-át odaítélte a nyerteseknek, és a régiós "versenyben" Szlovákia áll a második helyen 13,1%-os aránnyal (ez augusztus végi adatot jelent).

Cretu jelzése szerint a Bizottság egyelőre még csak rendkívül kevés támogatást fizetett ki a tagállamoknak (utólagos elszámolásban), mert számos országban még nem végeztek a tagállami intézményrendszerek auditjával. Amint múlt héten megírtuk: egy ilyen vizsgálat nyáron Magyarországon is zajlott a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP), és ennek a jelentéstervezetét véglegesíti jelenleg a Bizottság, így ennek lezárulásáig nem is folyósít abban a programban támogatásokat. Amint rámutattunk: az a veszély áll fenn, hogy ha az itthoni menedzsment és kontroll mechanizmusokban esetleg súlyos hibákat talál a Bizottság, akkor nemcsak a GINOP-ban, hanem más Operatív Programokban is megáll a támogatások brüsszeli folyósítása, amíg a vitákat el nem rendezi Magyarország a Bizottsággal.

A média képviselőinek tartott külön nyitó ülésen és az Európai Parlamentben tartott plenáris ülésen is azt hangsúlyozta Cretu, hogy

Cretu szerint akkor tudja az EU kezelni a parlamenti képviselők által is felvetett sokféle problémát, ha az EU közös költségvetése:

• még rugalmasabbá válik (a menetközben adódó kihívások kezelésére rugalmasan tud forrásokat átcsoportosítani),
• még inkább eredményorientált lesz a pénzköltés,
• az uniós gazdasági kormányzás szellemisége még inkább összekapcsolódik a keretköltségvetéssel (a költségvetési célokhoz kötött szankciós rendszer még jobban összekapcsolódik a regionális politikai források szankciós rendszerével)
• és a visszatérítendő források aránya tovább növekszik (az Európai Beruházási Terv forrásai és szerepének növekedése már jól jelzi ezt az irányt).

Cretu és Markku Markula, a Régiók Bizottságának elnöke is többször emlékeztetett ma arra a múlt héten nyilvánosságra hozott európai bizottsági jelentésre, amely szerint a kohéziós politikának igenis van értelme és hasznossága, mert a 2007-2013-as uniós keretköltségvetés utólagos gazdasági elemzése szerint minden 1 eurónyi közös uniós költségvetési támogatás további 2,74 eurónyi GDP-t hozott létre.

Mi lesz a spanyol és portugál támogatások "felfüggesztésével"?

Ma is éles vitákat generált a program során az, hogy az Európai Bizottság a közelmúltban a spanyol és portugál strukturális és kohéziós támogatások egy részének felfüggesztését javasolta, mivel a két állam nem tett eleget a deficitlefaragás előírt ütemének az elmúlt időszakban (a pénzügyi büntetéstől egyelőre megmenekült a két ország).
 
Cretu többször is felhívta a figyelmet, hogy a javaslat a gyakorlatban nem a kifizetések felfüggesztését jelenti, hanem azt, hogy a két tagállam felé 2017-re érvényes kötelezettségvállalási keretet csökkentené például 15%-kal a Bizottság.

Ez akkor következne be, ha decemberig a két ország kormánya nem teszi le az asztalra az előírt költségvetési kiigazítás menetrendjét. Mivel a 2014-2020-as uniós ciklusban az egyes évekre a Bizottság által tett kötelezettségvállalási keretet a rá következő 3. év végéig van ideje lekötni az adott tagállamnak, így ez a pénzügyi fenyegetés - ha valóra válik - végső soron a 2020-ig a Bizottságtól lehívható spanyol és portugál támogatások volumenét érintené.

Cretu nem mondott konkrét menetrendet arra, hogy mikorra véglegesítik a 2017-es kötelezettségvállalási keret csökkentésére vonatkozó javaslatot, de az biztos, hogy mind az érintett tagállamok, mind az Európai Parlament képviselőinek többsége erősen ellenzi ezt a javaslatot és Cretu is érzékeltette: tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen javaslat, az általa okozott gazdasági bizonytalanság milyen károkat okozhat az adott országok beruházási dinamikájában.