Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A kifizető ügynökségek (Magyarországon jelenleg a Magyar Államkincstár) a csalárd magatartást nem támogathatják, de érzékeny pont munkájukban az a határ, amíg érdemes elmenniük az ellenőrzésben. Ugyanakkor elvárás, hogy a források a lehető legegyszerűbben, túlzott bürokrácia nélkül érkezzenek a termelőkhöz. Többször is pert nyertek a termelők, akik az uniós bírósághoz fordultak, mert a kifizető ügynökség nem fizette ki nekik a támogatást - fejtette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, a CEDR - Magyar Agrárjogi Egyesület, az MTA MAB Természeti Erőforrás- és Vidékfejlesztési Munkabizottsága és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) által rendezett eseményen.
A termelők óriási támogatásban részesülnek, és az uniós költségvetés 40 százaléka agrártámogatás, amiből következik a szabályozottság. Az uniós jog majdnem háromnegyedét a Közös Agrárpolitika (KAP) jogszabályai teszik ki, és egy aprólékosan szabályozott területről van szó.
A kifizető ügynökség nem a tagállamok pénzét, hanem az unió pénzét osztja ki, és felelőssége, hogy valóban jogosult termelőkhöz érkezzen meg a támogatás - jelentette ki Andréka Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főosztályvezetője.
Olajos István, a Miskolci Egyetem docense szerint a magyar kifizető nem differenciál a végrehajtási rendszerben, ha egy termelő nem tartja be a szabályokat, akkor 20 százalék ilyenfajta visszaélés után csökkentik, majd megszüntetik a támogatást, függetlenül attól, hogy felróható-e neki a visszaélés vagy sem. Ennek oka, hogy a Magyarországon a termelőtől visszakapott pénz visszatér a rendszerbe és visszaosztható más tagállami termelőknek, míg ha nincs tagállami kontroll intézmény, akkor az uniós újraelosztási rendszerbe kerül a pénz.
Korom Ágoston, a NKE Államtudományi és Közigazgatási Karának tanársegédje elmondta, hogy a luxembourgi Európai Unió Bíróságára jutott ítéletek azt mutatják, hogy túlszankcionálás történt a kifizető részéről, és szeretnék megvizsgálni, lehetséges-e enyhíteni a szankciókon vitás esetekben, ahol valamilyen figyelmetlenség, nem pedig akaratlagos csalás történt. Ezek az esetek elérhetik az összes kifizetés 5-10 százalékát is, azaz több tízmilliárd forintot tesznek ki évente.