A legfájóbb pontja a javaslatnak az, hogy a tagállamoknak a termelők közvetlen kifizetéseit 100 000 euróban kell maximalizálniuk, de a kapott támogatásból "levonható" - azzal szembe állítható - a termelést szolgáló munkaerőre kifizetett bérköltség fele. Másképp fogalmazva: a bérköltség felét hozzáadhatjuk a 100 ezres plafonhoz, és ez lesz az az öszeg, amit maximálisan megkaphatunk közvetlen támogatás címén.

Vagyis egy öt fős, szántókkal rendelkező üzem legfeljebb 700 hektáros méretig számíthatna közvetlen kifizetésre. Ez éppen 500 hektárral kevesebb, mint ahol ma Magyarország meghúzza a kifizetési határt. Ráadásul az EP közleményéből nem derül ki, hogy mit ért közvetlen kifizetés alatt, csak az alaptámogatásra, vagy a zöldítésre, esetleg minden más hektáralapú kifizetésekre is vonatkozik-e.

Javasolják tobvábbá, hogy a közvetlen kifizetések borítékjából 5 százaléknyi részt a kis- és közepes vállalkozások megnövelt hektáralapú támogatására fordítsanak a tagállamok, 2 százalékát pedig fiatal gazdálkodóknak ítéljék oda. A női szerepvállalást viszont a vidékfejlesztés keretében kívánják erősíteni az agráriumban. A képviselők a vidékfejlesztési költségvetés legalább 30 százalékát környezetvédelmi és klimatikus intézkedésekre szánnák, valamint a közvetlen kifizetések legalább 20 százalékát is a környezetvédelemre kellene fordítani (most az utóbbinak a 30 százalékát teszi ki a "zöldítés").

Mielőtt megijednénk, az EP csak az egyik szereplője a döntési folyamatnak, a Tanácsnak és a Bizottságnak is lesz még egy-két szava a Közös Agrárpolitikához. Bennfentesek szerint a három grémiumból az EP a legkevésbé fajsúlyos.