Az áfa kérdése még mindig problémát jelent, hiába történt meg több szektorban is az áfacsökkentés az elmúlt években, a kertészeti ágazatban szintén nagy szükség lenne rá - emelte ki Farkas Gábor, a PwC Magyarország igazgatója. Elmondása szerint az áfacsökkentés alapvetően jó dolog abban az esetben, ha valamilyen mikroszegmensben történik (például a sertéságazat). Az igazgató szerint az agráriumban jelenlévő egyéni és társas vállalkozások szerkezete nem feltétlenül egészséges. Az agrárium teljes GDP-hez hozzáadott értéke öt százalék körül van, és Magyarországon az összes magyar vállalkozás 25 százaléka agrárvállalkozás, ennek fele őstermelő, ami egy nem túl egészséges arány - tette hozzá.

Az áfával kapcsolatban Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára kiemelte, hogy a fordított adózás egy sikertörténet, mert nagyon sokat segített a gabona, a fehérje és az olajos növény piacon. Ahol nem is áfacsökkentéssel, hanem adózástechnikai megoldással sikerült operációt végrehajtani, az mindenképp pozitív volt. Az őstermelői adózás ezzel szemben megállt a fejlődésben, miközben a gazdaság jelentős mértékben átalakult, így a mostani adózási rendszer arra ösztönöz, hogy ne fejlődjön az őstermelői kör. Az a jó rendszer, amely középtávon mindenkinek előnyt, és fejlődési lehetőséget biztosít, és akkor vagyunk ügyesek, ha ezt minél kevesebben érzik meg rövidtávon és veszteségként - mondta.

A Közös Agrárpolitka keretein belül az adópolitika az egyetlen oylan tagállami hatáskörben levő intézkedési lehetőség, amivel az agrárgazdaságot lehet támogatni - hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Magyarországon 300 ezer őstermelő van, arról azonban nincsenek pontos számok, hogy ebből valójában hányan végeznek valamilyen tevékenységet, de valószínűleg ennek mindössze a töredéke. Az országban 180 ezer olyan jogi személy van, aki ad be egységes kérelmet, ennyi gazdálkodó egység azonban nincs Magyarországon, emiatt pedig egy olyan struktúra jött létre, ami gazdaságpolitikailag értelmezhetetlen, és amellyel nem lehet tervezni - tájékoztatott. 

Balról jobbra: Papp Gergely, Farkas Gábor, Feldman Zsolt, Győrffy Balázs, Hauck Lőrinc

Az agráradózás reformja során azokat a kedvezményeket, amelyek megvannak most a családi gazdaság szintjén a magánszemélyeknél, azokat megpróbáljuk az úgynevezett CSMV (családi mezőgazdasági vállalkozás) egységekre átruházni - közölte Győrffy Balázs. Megfogalmazásban CSMV-nek neveznénk azt a vállalkozást, amely egy korlátolt felelősséggel rendelkező, jogi személyiséggel bíró működési forma, ugyankkor nem tartozik a cégjog hatálya alá. Így ha valakinek van egy családi mezőgazdasági vállalkozása, amiben nincs alkalmazott, akkor a befizetendő összeg az mindösszesen 232 ezer forint adó lenne 100 millió forintos nettó árbevételig a NAK tervei szerint. Őstermelő az lenne, aki 600 ezer forint nettó árbevétel alatt értékesít, kizárólag magánszemélyeknek, felvásárlóknak nem, külön kategóriát képviselnének továbbra is a kistermelők, illetve lennének a CSMV-k, amelyeknél ki lenne kötve, hogy egy háztartásban csak egy lehet. Érdemes kiemelni, hogy egy 5-8 tagú családi gazdaság egyszeres könyvitele nem jelent kevesebb adminisztrációs terhet, mint egy CSMV, ami kettős könyveléssel kell hogy menjen.

Az őstermelők adózása nagyon kedvező, de pont emiatt elképesztő adóterhelés szakadhat egy-egy gazdálkodó nyakába - mondta Hauck Lőrinc, adótanácsadó, egyéni vállakozó. Egy őstermelő 600 ezer forintig adómentes, adóbevallást sem kell benyújtania, ha azonban támogatást is kap, akkor nagy bajba kerülhet az adózás során egy nem megfelelően felkészült agrárszakember. Emiatt szerencsésebb lenne, ha az adóhatárok lineárisak lennének, és nem sávosak.