Jövő héten ismét együtt a hazai agrárszakma az Agrárszektor konferencián Siófokon!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Nagy István, Áder János, Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A világgazdaságban jelentős, egyre gyorsuló ütemű technológiai változás megy végbe, ami nem kerüli el az agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplőit sem. Ennek következményeként még inkább felértékelődik a hatékonyság, a minőség, illetve az élelmiszer-biztonság, és csak az ezeken a területeken kiemelkedő eredményeket felmutató gazdaságok tudják megőrizni versenyképességüket.
Családi gazda, egyéni vállalkozó, kft.-tag
Az Agrárkamara az elmúlt bő másfél évben először egy tízezer gazdaságot érintő kérdőíves felmérést végzett, az ebben részt vevők 93 százaléka őstermelő, a többi válaszadó pedig összevont gazdaság volt. A jelenleg érvényben lévő adózási szabályozás lehetővé teszi az őstermelők számára, hogy adóoptimalizálási céllal tevékenységüket több személy, vállalkozás vagy üzem között osszák meg. Ugyanakkor ezen gazdaságok 60 százaléka vélte úgy, hogy a mezőgazdasági tevékenység felosztása rontja a működés átláthatóságát és hatékonyságát, 71 százalékuk szerint ez ráadásul jelentős adminisztrációs többletterhet is jelent számukra. Ilyen többletteherként jelölték meg a szétírások következtében fellépő részletesebb nyilvántartások vezetését, valamint a jelentősen nagyobb bevallási és adatszolgáltatási kötelezettséget, ezek ugyanis megnövekedett számú munkaórát is igényelnek.
Az összevont gazdaságok a bürokratikus terhek és a szabályozás nehéz átláthatósága terén is elégedetlenek voltak: 71 százalékuk értett egyet azzal, hogy az előbbi tényezők akadályozzák gazdaságuk növekedését és fejlődését, sok esetben akár pénzügyi veszteséget is okozva. A válaszadók 82 százaléka egyszerűbb és átláthatóbb szabályozást, illetve adózási rendszert részesítene előnyben, ezáltal hatékonyabban tudnának működni.
A jelenlegi működési környezet tehát arra ösztönzi a termelőket, hogy a lehető legtöbb tag bevonásával hozzanak létre közösségeket, hogy adófizetési kötelezettségüket a lehető legkisebbre szorítsák. Emiatt az agrárium jelenlegi szerkezete
- torzítja az ágazatot jellemző mutatókat,
- a gazdaságok szétírása miatt megnehezíti a külső finanszírozás bevonását, így a fejlesztéseket,
- akadályozza a generációváltást,
- és mind az állam, mind a gazdálkodók oldalán jelentős kapacitásokat köt le.
Mindezek összességében hatalmas akadályt jelentenek a versenyképességünk javításában, így mindenképp szükségessé vált a szabályok javítása. Az Agrárkamara a tagjai javaslatait és a felmérés eredményeit figyelembe véve a jelenlegi, nehezen átlátható helyzet átalakítása érdekében az alábbi sarokpontokat állította fel, melyekre tekintettel kell lenni:
1. A "kedvező adózás" mértéke legyen független a bevonható rokonok számától.
2. A termelők tevékenységük jellege, méretük alapján a jövőben is választhassanak a különböző működési formák között.
3. A közepes méretű gazdaságoknak is fenn kell tartani a hatályosnál nem rosszabb adózási pozíciójukat.
4. Lehetővé kell tenni, hogy a termelők korlátozott felelősséggel működő jogi személy működési formát is választhassanak azzal, hogy a tulajdonosok adóterhe összességében nem növekszik.
Kettős könyvvitelre lesz szükség
Ezek alapján fogalmazta meg az Agrárkamara a gazdálkodó családok számára egy új szervezeti forma, a családi mezőgazdasági vállalkozás (CSMV) kialakításának lehetőségét. A családot nemcsak társadalmi, hanem gazdasági közösségnek tartjuk, ebből következően a családban együtt jelennek meg mind a személy-, mind pedig a tőkeegyesítő sajátosságok. Ebből kifolyólag a korlátolt felelősségű társaságokra (kft.) vonatkozó szabályokat vettük alapul a CSMV szabályainak kialakításakor, két fontos - a forma nevéből is fakadó - különbséget megfogalmazva.
Az első, hogy a CSMV tagjai csak egymás közeli hozzátartozói lehetnek, ezzel biztosítva a családi jelleget. A másik, hogy ezen vállalkozás kizárólag mező-, erdőgazdasági, valamint ehhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet folytathat. Ezeken felül a további szabályok esetében a Polgári Törvénykönyv általános, jogi személyekre, valamint a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ez egyrészt az eddigiekhez képest új kötelezettségeket hoz magával, például a nyilvántartásba vételéhez jogi képviselő közreműködésére és cégbírósági bejegyzésre lesz szükség, a vállalkozáson belül formalizálódik a döntéshozatal, a társaságnak törzstőkére lesz szüksége, és kettős könyvvitelt kell vezetnie.
Hitel- és forgalomképes
Másrészt előnyöket is hozna a változtatás. Ezek közül is az egyik legfontosabb, hogy a vállalkozás finanszírozhatósága egyértelműen javul az átláthatóbb szervezetnek köszönhetően, ami a ránk váró versenyben és az európai uniós támogatások esetleges jövőbeni csökkenése - valamint a hiteligény növekedése - miatt kulcsfontosságú. Szintén kiemelhető mind a jogi személy jelleg, mind az üzletrész bizonyos mértékű forgalomképessége is. A jelenlegi családi gazdálkodói modellben egy nem várt haláleset a családi gazdaság teljes megbénulását, adott esetben csődjét jelentheti. Ezt a kockázatot a jogi személy jelleg, valamint az üzletrészek közeli hozzátartozók közötti átruházhatósága jelentős mértékben csökkenti. Utóbbi az élők közötti gazdaságátadás terén is hatalmas előrelépést hozhat, hiszen úgy valósulhat meg, hogy az nem okoz törést a vállalkozás életében. Ez egy olyan terület, ahol jelenleg kifejezetten nagy szükség van az előrelépésre, lévén Magyarországon is folyamatos a gazdatársadalom elöregedése.
Csak egy maradhat? - Így vágható át az agráröröklés gordiuszi csomója
A tervezett új működési forma mellett ki kell térni annak adózására is. A legfontosabb, hogy a családi mezőgazdasági vállalkozást összességében ugyanolyan szintű kedvezmények illessék meg, amelyeket korábban a tagok csak külön-külön vehettek igénybe, ugyanis csak így lehet sikeres ez a forma.
A működési forma beveteli határáról, az adókedvezmény mértékéről és az adóalapot csökkentő tételekről a Portfolio Agrárszektor 2019 konfernecián részletesebben is szóltak, ezekről itt olvashat:
Tavasszal megszületik a családi mezőgazdasági vállalkozás - Itt vannak az első konkrétumok
Az elmúlt év bizonyította, hogy ez rendkívül komplex kérdés, de 2020 tavaszán a Parlament elé kerülhet a végleges javaslat. Ennek a benyújtását az Agrárkamara csak abban az esetben támogatja, ha az tagjai számára előrelépést jelent. Ez egy hosszú, több éves átalakulási folyamat első lépése lehet az ágazaton belül.
A cikk nyomtatott formában az Agrárszektor "Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványában jelent meg.
