Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Milyen évet zár a magyar agrárium, az agrárfinanszírozás, és mire számít 2020-ban?
Változatos év volt 2019, kezdve azzal, hogy a nyári betakarítású növényeknél a tavalyi csapadékhiányos őszi időszak rányomta a bélyegét a termésátlagokra. Elég sokáig aszályos évnek néztünk elébe, májusban volt párszor intenzívebb csapadék, de összességében nem volt optimális a csapadékeloszlás sem országos szinten, sem időszakosan. Az őszi betakarítású növényeknél a nyár közepi aszály ugyanúgy rányomta a bélyegét a terményekre.
Az jól látszik, hogy az egyik legnagyobb kihívás, hogy a termelők felkészüljenek arra, hogy az időjárás egyre kiszámíthatatlanabb lesz, ezt pedig valahogy ellensúlyozni kell. Ezt a helyzetet elsősorban öntözéssel tudják javítani, ami kiszámíthatóbb termésbiztonságot nyújt. Igaz, hogy beruházási igénye van, költségigényesebb, viszont ezt jelen pillanatban tudják a magasabb terméshozammal kompenzálni. A kukorica termesztése bőven jövedelmezőbb tud lenni az öntözéssel.
Az időjárást nem lehet megjósolni, december végén is tavaszias volt az idő, és ez nem tesz jót sem az őszi kalászosoknak, sem a káposztarepcének. Kérdés, hogy január-március folyamán milyen hőmérséklet, illetve csapadék lesz. Az állattenyésztés esetében pedig tényleg nagyon nehéz bármit is jósolni az ár tekintetében. A termelési volumenek szerintem Magyarországon állattenyésztésben adottak, nem látni, hogy nagyobb volumenben létesülnének üres volumenek.
Jelenleg számos kedvező hitel- és lízingkonstrukció érhető el a piacon, illetve egyéb források is rendelkezésre állnak, amelyekkel az agrárium szereplői jelentősen növelhetik a termésbiztonságot. Ráadásul ma a források kifejezetten jó kondíciók mellett érhetők el. A kedvező hitelkamat mellett a Növekedési Hitelprogram (MNB NHP FIX) forrásaira is lehet pályázni, ahol akár 10 évre is fixálható a kamat. Az Agrárminisztérium a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar beruházási hiteleihez kapcsolódó kamattámogatásról szóló rendelete szerint, a maximális kamattámogatás mértéke az ügyleti kamat 80%-a. Az MNB NHP fix-hez is adható, így akár 0,5% lehet a ténylegesen fizetett kamat.
Eddig a növénytermesztés bizonyult jövedelmezőbb tevékenységnek, de úgy tűnik, hogy 2019-ben fordult a kocka. A 2019-es év szokatlanul nagy nyereséget hozott a sertéstartásban a sertéspestis okozta keresletnövekedés miatt. A 2016-ban meghirdetett telepfejlesztési pályázatok megvalósítása nehézségekbe ütközött a szektorban. Érzik annak jelét, hogy változik a helyzet? Könnyebben vállalják az ügyfelek a megkezdett projektek befejezését, esetleg indítanak újakat több banki segítséggel és nagyobb önerővel?
Az állattenyésztési ágazatnak a sertéstenyésztés az egyik nyertese idén. A felvásárlási árak jelentősen megemelkedtek, ez részben az ASP-vírus terjedésének köszönhető, a kereslet azonban ugyanúgy fennmaradt, a fogyasztók nem fordultak el a sertéshústól. Az árak emelkedése jót tett az ágazatnak, a jövedelmezősége emelkedett. Ha a gazdák sertéstartási kedvét nézzük, hogy mennyi beruházást szeretnének megvalósítani, az derül ki, hogy az áremelkedés sem okozott Magyarországon nagyobb sertéstartási kedvet.
Hasonlóan jó évet zár a zöldségtermesztés, különösen az intenzív. Viszont ugyanúgy csapdába kerültek a pályázatmegvalósítással, mint az állattartók. Ők mennyire szorulnak most rá a külső forrásokra?
Az építési árak elszálltak, az építőipar szakemberhiánnyal küzd - ez nyilván begyűrűzik a mezőgazdaságba is, emeli az árakat. Van, aki ennek ellenére kiegészítő forráshoz nyúl, ha a beruházás későbbi jövedelmezősége ezt megengedi, de olyan esetekkel is találkozunk, amikor visszaadják a pályázati pénzt, egyszerűen azért, mert így már nem éri meg.
Mi a banki oldalról alapvetően azt nézzük, hogy a megemelkedett árakkal is életképes-e a projekt, képes-e kellő jövedelmet termelni azért, hogy a hitel visszafizetésre kerüljön, éppen ezért a termelő jövedelmezőségének megfelelőnek kell lennie. Amennyiben ez így van, a többletforrást természetesen tudjuk biztosítani a termelők részére. Most nagyon kedvező forráslehetőségek vannak, kiemelten a beruházásokra elérhető az MNB NHP fix. A mezőgazdasági termelők, illetve a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban érdekelt cégek a portfóliónkon belül nagyobb arányban választják az NHP-t, mint a saját forrású hiteleket. A Budapest Bank nagyon kiemelkedő, 16%-os piaci részesedéssel bír a lízinggel együtt az MNB NHP fix piacán.
Mi az élelmiszeriparral egyben nézzük az agráriumot, így a mezőgazdaság a Budapest Bank portfóliójának közel 30 százalékát teszi ki. A bankszektorban minden olyan hitel- és lízingkonstrukció elérhető az agrárium számára, ami a piacon eddig lehetséges volt, úgy gondolom, hogy újat kitalálni nem igazán lehet. A beruházási- és forgóeszközhitelek teljese palettáját kínáljuk, de van földvásárlási hitelünk és integrátori hitellehetőségünk is.
A forgóeszköz-finanszírozás mekkora hányadát teszi ki a banki ügyleteknek a fejlesztési forrásokhoz mérten?
A KSH adatai alapján az elmúlt években a mezőgazdasági finanszírozásban a beruházási hitel jelentős volument képviselt, viszont a forgóeszközhitel részaránya most már növekszik.
Mit várnak az új uniós költségvetéstől, megmaradnak azok az átalány jellegű támogatások, amelyekre most az előfinanszírozásokat alapozni lehet, vagy a mostaninál kevesebb és nehezebben elnyerhető jogosultságokká alakulnak át? Hogyan készülhet egy bank a támogatási rendszer átalakításával járó kockázatokra?
Az első év mindenképpen átmeneti lesz, sőt, egyes vélemények szerint lehet, hogy még a második is átmeneti év lesz az EU-s költségvetésben az agráriumot tekintve. Elképzelhető, hogy kemény viták várhatók. Persze fontos kérdés a Brexit, a Nagy-Britanniától érkező források kiesésére mindenképpen számítani kell.Azt egyelőre nem lehet megjósolni, hogy az EU-n belül a különböző szektorok hogyan fogják ezt maguknak kilobbizni, de úgy gondolom, hogy mindenképpen nagy harcok várhatók. A termelőknek nyilván az lenne az érdekük, hogy ezek a támogatások ne csökkenjenek, Brüsszel pedig - érthető módon - a hatékonyság javítását célozza. Forrástechnikailag egyrészt szigorítani fog, másrészt a pénzek egy részét át fogja strukturálni.
Támogatott tartalom
A cikk megjelenését a Budapest Bank támogatta.
