Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az előadás címe: nettó befizetők a nettó kedvezményeztetek ellen. A színdarab minden hetedik évben a közönség elé kerül. Most azonban van néhány egyedi vonása a darabnak: a szereplők száma a britek távozásával 27-re csökkent - vezeti fel cikkét a handelsblatt.com.
Az ismert lap megjegyzi, az államfők elsődleges célja nem is a megegyezés volt, hanem annak demostrálása saját népük felé, hogy egy jottányit sem engednek a követeléseikből. A tárgyalások 30 órán át zajlottak - eredménytelenül -, holott az országok büdzséjéhez mérten nevetségesen alacsony befizetendő összegről, 1 százalék körüli közös költségről volt szó. A dolog azért sem érthető - írja a lap -, mert az unió finanszírozási kereteit tekintve végülis egyetért az összes tagállam: a közösség dűlőre jutott abban, hogy a mezőgazdaság és a vidék felzárkóztatása teszi ki a büdzsé mintegy harmadát, ami a javaslat szerint 700 milliárd eurós tételt jelent. Kutatás-fejlesztésre 84 milliárd euró, digitalizációra pedig 6,8 milliárd euró jutna. A prioritások súlyozása ellen senki nem emelt kifogást az EU-csúcson.
Az agráriumra szánt hagyományosan magas (bár csökkenő) költségvetési részarány nem jelenti azt, hogy a múltban ragad a támogatáspolitika: 2027-ig környezetbarátabb technológiák és az okosfarm támogatása kerül előtérbe. Hozzátesszük: a lett tárgyalófél szerint sokkal könnyebben elfogadnák az agrárium támogatására jutó lényegesen kisebb összeget, ha az egy hektárra jutó alaptámogatás azonos lenne valamennyi tagállamban. Ha a keleti blokk már nem érdemel extra felzárkóztatási pénzeket, akkor nem érv az sem, hogy keleten lényegesen olcsóbb termelni (pl. a munkaerőköltség miatt).
Európa nyugati fele eközben arra koncentrál, hogy az uniós pénzek ne magánzsebeket tömjenek ki Kelet-Európában. Elismerik ugyanakkor, hogy vannak e téren rossz hagyományokkal rendelkező nyugati országok is. Olaszország évtizedeken át eurómilliárdokat kaszált az elmaradottabb déli régió felzárkóztatására, aminek semmi szemmel látható eredménye nem lett. Mivel erős a gyanú, hogy a korrupció és a civil kontroll meglazulása kéz a kézben járnak, komoly a szándék, hogy a támogatások kifizetését jogállamisági feltételekhez kösse Brüsszel. Ez sokkal nagyobb változást hoz majd az elérhető uniós források mennyiségét tekintve, mint az egy százalékos hozzájárulás után írt második vagy harmadik tizedesjegy.
Címlapkép: shutterstock