agrarszektor.hu • 2020. május 13. 08:20
Üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolja Bige Lászlót a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség, mivel a vádirat szerint a műtrágyakirály még 2010-ben manipulált az általa gyártott termék eladása során, amiért 135 millió forintot kért és kapott cége ügyfelétől. Az ügyészség vagyonelkobzást indítványozott a vesztegetési pénzre, emellett börtönbüntetést kér a milliárdosra.
Ahogy azt korábban az Agrárszektor is megírta, a rendőrség és a katasztrófavédelem 2018 novemberében szokatlanul nagy erők bevonásával hajtott végre rajtaütést a Bige Holding szolnoki gyárában, egy 300 fős egység majdnem egy teljes napon át kutatott a cég irodáiban. A hatóságok akkor azt állították, hogy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és egyéb bűncselekmények okán indult az akció, és rövidesen le is állították a gyárat. Azt azonban, hogy milyen további bűncselekményekről van szó, azt a hatóságok nem árulták el.
2019 májusában gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség Bige Lászlót, milliárdos műtrágyakirályt. Mint akkor kiderült, a Bige Holding tulajdonosát nem az eddig ismert ügyben, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt hallgatták ki, hanem vesztegetéssel gyanúsítják. Részleteket azonban a rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva nem árult el. Néhány hónapos harc után, augusztus végén Bige újraindíthatta kénsavgyárát, a vesztegetési ügy viszont komolyabbra fordult. Lezárult a nyomozás, és az ügyészség vádat emelt a milliárdos ellen - írja a 24.hu.
A vesztegetési ügy mibenlétéről az ügyészség nem óhajtott részletekkel szolgálni, ráadásul azt közölték a 24.hu kérdésére, hogy a vádlott nem közszereplő. A Nyíregyházi Törvényszék annyit válaszolt a lapnak, hogy április 21-én érkezett meg hozzájuk a vádirat, a veszélyhelyzetre tekintettel az iratok megvizsgálására és a vádirat kézbesítésére három hónap áll rendelkezésükre. Erre eddig a nagy terjedelmű iratanyag miatt nem került sor - jelezte a bíróság, amely szintén a személyes adatok védelmére hivatkozva nem adott tájékoztatást a vádlott kilétéről. A 24.hu úgy tudja, hogy Bigéékhez már eljutott a vádirat, amit Bige ügyvédje, Zamecsnik Péter azzal a válasszal erősített meg, hogy "a vád koncepciója a vesztegetésről teljességgel megalapozatlan".
A 24.hu értesülései szerint bő két hete a megyei hírportálon Martossy György megbízott főügyész aláírásával megjelent egy közlemény, amely ugyan nem nevezi meg Bigét, csupán egy vállalkozót említ - így visszhangtalan is maradt -, levezeti viszont a feltételezett bűncselekményt. Ezek szerint Bigét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolja, mivel a vádirat szerint manipulált az általa gyártott termék eladása során, amiért 135 millió forintot kért és kapott cége ügyfelétől.
Az ügyészség szerint Bige megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy több ezer tonna terméket ad át neki, a forgalmazó azt a piaci árnál olcsóbban, részben számla nélkül értékesíti, az összeget pedig átadja a milliárdosnak. Aki cserében vállalta, hogy a vállalkozónál letétbe helyezett terméket később minőségi kifogásra hivatkozva leértékeli, így a forgalmazó is haszonhoz juthat. Mindez 2010-ben történt, amikor az ügyészség szerint a terméket készpénzért, számla nélkül értékesítő vállalkozó 135 millió forintot csorgatott vissza Bigének, amivel saját cégének nem számolt el.
Az ügyészség vagyonelkobzást indítványozott a vesztegetési pénzre, amit a nyomozóhatóság Bige László bankszámláján már le is foglalt, és további 20 millió forint büntetést is szükségesnek tart. Emellett börtönbüntetést kér a milliárdosra, de abban az esetben, ha az előkészítő ülésen beismerő vallomást tesz, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, az ügyészség megelégedne két év börtönbüntetéssel öt évre felfüggesztve.
Ahogy azt az Agrárszektor is megírta egy tavalyi cikkében, valójában nem a hatóság megvesztegetésével gyanúsították akkor Bige Lászlót, hanem egy régi kereskedelmi ügylet miatt került a hatóság célkeresztjébe, amelynek során állítólag nem piaci áron adott el műtrágyát. A 24.hu egyik forrása szerint ugyanakkor a vádiratból nyilvánosságra került összegzés alapján, az ott leírtak nem vesztegetésre, inkább sikkasztásra, költségvetési csalásra illenek. Ezek elévülési ideje nyolc év, a vádemelésben szereplő ügylet pedig 2010-ben történt, így ezek miatt büntetést már nem lehetne kiszabni.