Mire számíthatunk mezőgazdasági vállalkozóként manapság, ha banki finanszírozásra van szükségünk, mi változott a koronavírus-járvány hatásaként? Hogy erre válaszoljunk, először sorba vesszük a "kínálati oldal" (bankrendszer, állami programok, kamatszint) és a "keresleti oldal" (mezőgazdasági vállalkozások) tényezőit, valamint megosztjuk saját közvetlen tapasztalatainkat is. 

A kínálati oldalon a hitelezést támogató hatások vannak többségben, amit az MNB legutóbbi kamatvágása is megerősített. Az állami finanszírozási programok, kiemelten az NHP Hajrá egy olyan eszközt ad a bankrendszer kezébe, amit a forgó- és a beruházási hiteltermékeik mögé is betehetnek. Az új krízisgarancia konstrukció révén legfeljebb 6 éves futamidőre akár 90%-os mértékű intézményi kezességet is igénybe vehetnek az erre jogosultak. A bankrendszer is sokkal jobb állapotban van most, mint a legutóbbi gazdasági visszaesés időszakában, így bár szigorítások várhatóak a hitelezési alapelvekben, ez véleményünk szerint nem lesz olyan mértékű, ami az összesített hitelállomány csökkenéséhez vezetne. 

A keresleti oldalon ágazatonként és hiteltípusonként erősen eltérő hatások azonosíthatóak. Összességében továbbra is a növekedést támogató tényezők erősebbek, de ez főként az éven belüli, rulírozó/forgó finanszírozást tekintve igaz: az ágazat éven belüli finanszírozási igényei összességében talán még erősödtek is. Az új beruházásoknál a Vidékfejlesztési Program kifutása miatt amúgy is gyengül az aktivitás, amire rátett a koronavírus-járvány miatti bizonytalanság is. Üzleti tervet készíteni ilyen környezetben csak nagy bizonytalansággal lehet, főként az élelmiszeripari beruházásoknál látunk kivárást, újratervezésre irányuló szándékot. A korábban elhatározott cégvásárlási tervekről a felek jellemzően nem mondanak le, újakat azonban már sokkal kevésbé határoznak el. Az NHP Hajrá feltételrendszere miatt élénkítheti a kiváltást, bankváltást, azonban véleményünk szerint ez éppen a bankok kockázati étvágyának mérséklődése miatt nem lesz tömeges. 

Úgy gondoljuk, hogy továbbra is a mezőgazdaság marad az egyik legkevésbé kockázatos ágazat, mivel az ezt támogató tényezők (földháttér, gazdálkodói elköteleződés, EU-s támogatások) nem változnak. A következő fél-egy év azonban olyan kihívásokat tartogat az ágazat számára - aszállyal, madárinfluenzával, afrikai sertéspestissel súlyosbítva - ami miatt a finanszírozók az eddigieknél is jobban figyelik majd a hiteligénylők rövid távú likviditási helyzetét.

Írta: Fazakas Péter, Takarékbank Agrárcentrum